// 2026. november 8., vasárnap // Zsombor
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

A „zászlóbűnözésről”, két tételben

// HIRDETÉS

Nem úszhattuk meg idén sem a kötelező december elsejei botrányt. Hány nemzeti lobogó kell a boldogsághoz?

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2014. december 10., 12:51

A kézdivásárhelyi polgármesternek alighanem igaza van abban, hogy a háromszéki prefektúra alibi-büntetéssel sújtotta az udvarterek városának önkormányzatát: mert miféle hülyeség az, hogy nem tűztek ki elegendő számú román zászlót december elsején? Utánanéztek-e, hogy az ország összes településén kellő számú trikolórt lengetett-e a szél aznap? Hol írja, hogy – lakosság- és területarányosan – egy várost mennyire kell fellobogózni? Nyilván sehol, vagy ha igen, akkor az a romániai jogrend legbődületesebb ostobasága.

Azért nem lehet megbüntetni senkit, mert az erkélyére gyászlobogót tűz, hát keresni kellett gyorsan valami egyebet, és ez tűnhetett a legkézenfekvőbbnek – még akkor is, ha a helyi önkormányzatnak semmi köze nem volt a fekete zászlók kitűzéséhez. A példastatuálás klasszikus esetéről van tehát szó, a sztoriban mégsem ez a legbosszantóbb (mert teljes mértékben illik a romániai hatóságok logikájába).

A román és magyar nemzeti ünnepek tájékán évről évre, kötelező módon fellángoló szimbólumháborúnak legalább két fontos tanulsága van, ezeket azonban az érintetteknek láthatóan eszük ágában sincs megfontolni. Már-már közhelyes tételekről van szó, de nem árt elismételni. 

A lojalitást és az ünneplést nem lehet kikényszeríteni. 

A román állam nem vesz tudomást arról, hogy az erdélyi magyarok nem fognak gombnyomásra örömködni december elsején, sőt, minél represszívebben igyekszik megtorolni a román nemzeti érzést sértő „kilengéseket”, annál nagyobb ellenállásba ütközik. Ez egyébként nem csak az ország magyar nemzetiségű polgáraira vonatkozik: ahhoz sincs semmi köze Románia kormányának és hatóságainak, hogy az etnikai többséghez tartozó polgárok megfelelő lelkesedéssel ünnepelnek-e vagy sem. (De az iránt általában nem szoktak vehemensen érdeklődni a hatóságok, hogy Caracalon elegendő nemzeti trikolór van-e kifüggesztve.)

 

Amíg a román állam nem fektet elég energiát egy olyan regionális és kisebbségpolitika kialakításába, amelynek eredményeként a területén élő magyar nemzetiségű polgárok a mostaninál jóval otthonosabban érezhetnék magukat, addig az efféle konfliktusok, mint ez a teljesen értelmetlen zászló-gate, menetrendszerűen ismétlődni fognak. 

Az egyetértés nem szükséges, de a kölcsönös tisztelet igen. 

Ne legyenek illúzióink: december elseje mindig megosztó ünnep lesz, és ez érthető. (Megelőzve a kérdést, hogy akkor mi a teendő, csak egy válaszom van: olyan nemzeti ünnepet kell keresni, amely körül jóval nagyobb – és etnikai törésvonalakon átívelő – a konszenzus.) Egyszerűen azért, mert az erdélyi, partiumi, bánsági magyarok nagy része ehhez a dátumhoz kapcsolja azt a fordulatot, amikor egy nemzetállam többségi polgáraiból egy másik nemzetállam kisebbségi polgáraivá váltak, kisebbséginek lenni pedig általában nem kellemes állapot.

 

A románok meg pont fordítva, saját nemzeti létük kiteljesedéseként élik meg, és ez így természetes. Nekik március 15-ével vannak és lesznek problémáik, s hiába mondjuk azt, hogy milyen nagyszerű dolog a polgári forradalom meg a Népek Tavasza, a tizenkettedik pont (az Unió, de nem az európai) mindig megmarad tüskének.

 

Egyet tehetünk: nem zavarjuk a másikat az ünneplésben. Mondjuk nem tűzünk ki gyászlobogót. Ha mi elvárjuk azt, hogy bennünket ne kényszerítsenek ünneplésre, és azt, hogy ne rondítsanak bele március idusába, akkor ehhez nekünk is tartanunk kell magunkat. Ez érvényes románokra, magyarokra, mindenkire. Nem értünk (és főként nem érzünk) egyet az ünnep tartalmát illetően, de attól még tiszteletben tartjuk.

 

És ez az egyet-nem-értő tisztelet nem is olyan rossz közös alapnak.

 

Illusztráció: Erdély László

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Annyira „tisztelik” a román zászlót egy AUR-os vezetésű településen, hogy szeméttartónak használták
Krónika

Annyira „tisztelik” a román zászlót egy AUR-os vezetésű településen, hogy szeméttartónak használták

Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?
Főtér

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?

A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség
Krónika

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség

Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“
Székelyhon

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“

November 6-tól új szabályok vonatkoznak a motorosokra: a motorosok bizonyos feltételekkel a buszsávot is használhatják, az álló autósor mellett szűk keretek között előzhetnek is.

// még több főtér.ro
Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
2026. október 26., hétfő

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
2026. október 26., hétfő

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS