// 2026. október 19., hétfő // Nándor

Az öngyilkos PSD története

// HIRDETÉS

A PSD 25 éve dolgozik a saját politikai öngyilkosságán. Szép!

A PSD önmaga legnagyobb ellensége. Az ok: az a totalitárius tendencia, mely az idők folyamán földbirtokos párttá változtatta, egy zömmel a helyi közigazgatási kiskirályok által manipulált és ellenőrzött, magához láncolt választói réteggel.

A PSD-s szavazók közül sokan valójában már nem hisznek a pártban és a vezetőiben, de fegyelmezetten felsorakoznak a polgármesterek kötelező jellegű iránymutatásainak megfelelően, a szociális segélyektől függvényében, attól félve, hogy nem kapnak meg ki tudja milyen, amúgy törvény szerint nekik kijáró engedélyeket. Mások pedig azért, mert kisebb, a polgármester által gondosan figyelemmel kísért stiklijeik vannak. Persze, ilyenfajta cinkosságok mindegyik pártnál megtalálhatók, de a PSD esetében ez a fundamentum, a piramis alapja.

A 90-es évek elején Ion Iliescu és a FSN a legnagyobb rosszat tették Romániával és a románokkal. Elszigetelték az országot a nyugattól és kihirdették a kommunizmus összes betegségét hitelesítő és bátorító

„eredeti demokráciát”,

az általánossá vált klientúrarendszertől a  „kis” állami lopkodásokig, az összecsapott munkáig, a közömbösségig, a hazugságig, az érzéstelenítőként használt demagógiáig, az irigységig, az értékek megbélyegzéséig, az agresszív és a nyájnak hasznos ostobaságig. Iliescu társadalmi látszategyenlőséget hirdetett, mely mögött megjelentek a rendszer kiváltságosai, a volt nomenklaturisták és szekusok hadserege, akik pontosan tudták, mit és hogyan lopjanak a törvény védelmében, pontosabban a törvény hiányában.

A Năstase-kormányzat alatti

„sógorkoma-kapitalizmus”

volt a politikai klientúrarendszer és az állampárt, a PSD megszilárdulásának csúcspontja. A közintézmények, az igazságszolgáltatás, az országos cégek, a helyi közigazgatás, a sajtó legnagyobb része – mind politikai ellenőrzés alatt állt. A kiskirályok megsokasodtak, kikerekítették a vagyonukat, a párton belüli befolyásukat olyan mértékben növelték, hogy ez már a központból ellenőrizhetetlenné vált. Ez így maradt azután is, hogy Geoană átvette a PSD vezetését, és Ponta jelenlegi vezetése alatt is. Ennek legjellemzőbb példája, hogy a párt kiskirályai, akik közül sokaknak gondjaik vannak az igazságszolgáltatással, kikényszerítették Victor Ponta elindulását Románia elnöki tisztségéért. Olyan elnökre volt szükségük, akit irányíthatnak, aki az irányítható magisztrátusok fontos vezetőségi és koordinálási funkciókba juttatására felhasznált eszközökkel megvédhette volna a szabadságukat és csillagászati vagyonukat.

Victor Ponta az Evenimentul zilei-nek nemrég adott interjújában önkritikát gyakorolt a választás elvesztése miatt: „Sok hibát követtem el, és 42 évesen képes vagyok ezeket elismerni. Nemcsak elismerni, de tanulni is belőlük, függetlenül attól, milyen pozícióm lesz a közéletben.” És ezzel folytatta: „Senkinek sem kívánom azt a negatív energia-, sőt, gyűlöletsortüzet, amit ebben az időszakban bevetettek ellenem.”

Ki tudja elhinni a kormányfőnek, aki több ezer külföldön élő választópolgárt akadályozott meg a szavazásban, hogy sajnálja, amiért nem bocsátott ki sürgősségi rendeletet a szavazókörök számának megnövelésére? Ami pedig a gyűlöletet illeti, az nem a baloldal hagyományos választóit érintette, hanem azok körében volt az utolsó csepp a pohárban, akik általában nem szavaztak, de ezúttal fellázadtak egy katasztrofális kormányzás, a jelölt Ponta arroganciája és mérgezett, populista, hazug választási eszköztára ellen.

Akár Ponta marad az élén, akár nem, a PSD ugyanaz

a megreformálhatatlan párt marad.

Nem történt meg az a rengés, amire sokan számítottak. Geoană és Vanghelie kizárása csak a választók átverését szolgáló kozmetikázás. Dragnea kijelentése, mely szerint azért zárták ki őket, mert mindent elkövettek azért, hogy Ponta ne nyerje meg a választást, a szavazóknak szánt üzenet volt.

25 éves rövid történelmével a PSD a kiskirályok és a sokoldalúan fejlett klientúrarendszer foglya maradt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Székelyhon

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
Krónika

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben

A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban
Székelyhon

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban

Medencetöréssel és karmolt sebekkel került kórházba az a nő, akire csütörtök reggel támadt egy medve a Bodok községhez tartozó Zalán egyik utcáján. Az áldozat éppen iskolába tartott a fiával, amikor szembejött velük a nagyvad.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS