A PSD 25 éve dolgozik a saját politikai öngyilkosságán. Szép!
A PSD önmaga legnagyobb ellensége. Az ok: az a totalitárius tendencia, mely az idők folyamán földbirtokos párttá változtatta, egy zömmel a helyi közigazgatási kiskirályok által manipulált és ellenőrzött, magához láncolt választói réteggel.
A PSD-s szavazók közül sokan valójában már nem hisznek a pártban és a vezetőiben, de fegyelmezetten felsorakoznak a polgármesterek kötelező jellegű iránymutatásainak megfelelően, a szociális segélyektől függvényében, attól félve, hogy nem kapnak meg ki tudja milyen, amúgy törvény szerint nekik kijáró engedélyeket. Mások pedig azért, mert kisebb, a polgármester által gondosan figyelemmel kísért stiklijeik vannak. Persze, ilyenfajta cinkosságok mindegyik pártnál megtalálhatók, de a PSD esetében ez a fundamentum, a piramis alapja.
A 90-es évek elején Ion Iliescu és a FSN a legnagyobb rosszat tették Romániával és a románokkal. Elszigetelték az országot a nyugattól és kihirdették a kommunizmus összes betegségét hitelesítő és bátorító
az általánossá vált klientúrarendszertől a „kis” állami lopkodásokig, az összecsapott munkáig, a közömbösségig, a hazugságig, az érzéstelenítőként használt demagógiáig, az irigységig, az értékek megbélyegzéséig, az agresszív és a nyájnak hasznos ostobaságig. Iliescu társadalmi látszategyenlőséget hirdetett, mely mögött megjelentek a rendszer kiváltságosai, a volt nomenklaturisták és szekusok hadserege, akik pontosan tudták, mit és hogyan lopjanak a törvény védelmében, pontosabban a törvény hiányában.
A Năstase-kormányzat alatti
volt a politikai klientúrarendszer és az állampárt, a PSD megszilárdulásának csúcspontja. A közintézmények, az igazságszolgáltatás, az országos cégek, a helyi közigazgatás, a sajtó legnagyobb része – mind politikai ellenőrzés alatt állt. A kiskirályok megsokasodtak, kikerekítették a vagyonukat, a párton belüli befolyásukat olyan mértékben növelték, hogy ez már a központból ellenőrizhetetlenné vált. Ez így maradt azután is, hogy Geoană átvette a PSD vezetését, és Ponta jelenlegi vezetése alatt is. Ennek legjellemzőbb példája, hogy a párt kiskirályai, akik közül sokaknak gondjaik vannak az igazságszolgáltatással, kikényszerítették Victor Ponta elindulását Románia elnöki tisztségéért. Olyan elnökre volt szükségük, akit irányíthatnak, aki az irányítható magisztrátusok fontos vezetőségi és koordinálási funkciókba juttatására felhasznált eszközökkel megvédhette volna a szabadságukat és csillagászati vagyonukat.
Victor Ponta az Evenimentul zilei-nek nemrég adott interjújában önkritikát gyakorolt a választás elvesztése miatt: „Sok hibát követtem el, és 42 évesen képes vagyok ezeket elismerni. Nemcsak elismerni, de tanulni is belőlük, függetlenül attól, milyen pozícióm lesz a közéletben.” És ezzel folytatta: „Senkinek sem kívánom azt a negatív energia-, sőt, gyűlöletsortüzet, amit ebben az időszakban bevetettek ellenem.”
Ki tudja elhinni a kormányfőnek, aki több ezer külföldön élő választópolgárt akadályozott meg a szavazásban, hogy sajnálja, amiért nem bocsátott ki sürgősségi rendeletet a szavazókörök számának megnövelésére? Ami pedig a gyűlöletet illeti, az nem a baloldal hagyományos választóit érintette, hanem azok körében volt az utolsó csepp a pohárban, akik általában nem szavaztak, de ezúttal fellázadtak egy katasztrofális kormányzás, a jelölt Ponta arroganciája és mérgezett, populista, hazug választási eszköztára ellen.
Akár Ponta marad az élén, akár nem, a PSD ugyanaz
Nem történt meg az a rengés, amire sokan számítottak. Geoană és Vanghelie kizárása csak a választók átverését szolgáló kozmetikázás. Dragnea kijelentése, mely szerint azért zárták ki őket, mert mindent elkövettek azért, hogy Ponta ne nyerje meg a választást, a szavazóknak szánt üzenet volt.
25 éves rövid történelmével a PSD a kiskirályok és a sokoldalúan fejlett klientúrarendszer foglya maradt.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Gazdára talált az első kategóriás főnyeremény a csütörtöki lottósorsoláson, a szerencsés szelvény tualjdonosa 17 760 754,40 lejt, azaz több mint 3,32 millió eurót nyert.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.