// 2024. november 26., kedd // Virág
korrupció

Az öngyilkos PSD története

// HIRDETÉS

A PSD 25 éve dolgozik a saját politikai öngyilkosságán. Szép!

A PSD önmaga legnagyobb ellensége. Az ok: az a totalitárius tendencia, mely az idők folyamán földbirtokos párttá változtatta, egy zömmel a helyi közigazgatási kiskirályok által manipulált és ellenőrzött, magához láncolt választói réteggel.

A PSD-s szavazók közül sokan valójában már nem hisznek a pártban és a vezetőiben, de fegyelmezetten felsorakoznak a polgármesterek kötelező jellegű iránymutatásainak megfelelően, a szociális segélyektől függvényében, attól félve, hogy nem kapnak meg ki tudja milyen, amúgy törvény szerint nekik kijáró engedélyeket. Mások pedig azért, mert kisebb, a polgármester által gondosan figyelemmel kísért stiklijeik vannak. Persze, ilyenfajta cinkosságok mindegyik pártnál megtalálhatók, de a PSD esetében ez a fundamentum, a piramis alapja.

A 90-es évek elején Ion Iliescu és a FSN a legnagyobb rosszat tették Romániával és a románokkal. Elszigetelték az országot a nyugattól és kihirdették a kommunizmus összes betegségét hitelesítő és bátorító

„eredeti demokráciát”,

az általánossá vált klientúrarendszertől a  „kis” állami lopkodásokig, az összecsapott munkáig, a közömbösségig, a hazugságig, az érzéstelenítőként használt demagógiáig, az irigységig, az értékek megbélyegzéséig, az agresszív és a nyájnak hasznos ostobaságig. Iliescu társadalmi látszategyenlőséget hirdetett, mely mögött megjelentek a rendszer kiváltságosai, a volt nomenklaturisták és szekusok hadserege, akik pontosan tudták, mit és hogyan lopjanak a törvény védelmében, pontosabban a törvény hiányában.

A Năstase-kormányzat alatti

„sógorkoma-kapitalizmus”

volt a politikai klientúrarendszer és az állampárt, a PSD megszilárdulásának csúcspontja. A közintézmények, az igazságszolgáltatás, az országos cégek, a helyi közigazgatás, a sajtó legnagyobb része – mind politikai ellenőrzés alatt állt. A kiskirályok megsokasodtak, kikerekítették a vagyonukat, a párton belüli befolyásukat olyan mértékben növelték, hogy ez már a központból ellenőrizhetetlenné vált. Ez így maradt azután is, hogy Geoană átvette a PSD vezetését, és Ponta jelenlegi vezetése alatt is. Ennek legjellemzőbb példája, hogy a párt kiskirályai, akik közül sokaknak gondjaik vannak az igazságszolgáltatással, kikényszerítették Victor Ponta elindulását Románia elnöki tisztségéért. Olyan elnökre volt szükségük, akit irányíthatnak, aki az irányítható magisztrátusok fontos vezetőségi és koordinálási funkciókba juttatására felhasznált eszközökkel megvédhette volna a szabadságukat és csillagászati vagyonukat.

Victor Ponta az Evenimentul zilei-nek nemrég adott interjújában önkritikát gyakorolt a választás elvesztése miatt: „Sok hibát követtem el, és 42 évesen képes vagyok ezeket elismerni. Nemcsak elismerni, de tanulni is belőlük, függetlenül attól, milyen pozícióm lesz a közéletben.” És ezzel folytatta: „Senkinek sem kívánom azt a negatív energia-, sőt, gyűlöletsortüzet, amit ebben az időszakban bevetettek ellenem.”

Ki tudja elhinni a kormányfőnek, aki több ezer külföldön élő választópolgárt akadályozott meg a szavazásban, hogy sajnálja, amiért nem bocsátott ki sürgősségi rendeletet a szavazókörök számának megnövelésére? Ami pedig a gyűlöletet illeti, az nem a baloldal hagyományos választóit érintette, hanem azok körében volt az utolsó csepp a pohárban, akik általában nem szavaztak, de ezúttal fellázadtak egy katasztrofális kormányzás, a jelölt Ponta arroganciája és mérgezett, populista, hazug választási eszköztára ellen.

Akár Ponta marad az élén, akár nem, a PSD ugyanaz

a megreformálhatatlan párt marad.

Nem történt meg az a rengés, amire sokan számítottak. Geoană és Vanghelie kizárása csak a választók átverését szolgáló kozmetikázás. Dragnea kijelentése, mely szerint azért zárták ki őket, mert mindent elkövettek azért, hogy Ponta ne nyerje meg a választást, a szavazóknak szánt üzenet volt.

25 éves rövid történelmével a PSD a kiskirályok és a sokoldalúan fejlett klientúrarendszer foglya maradt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS