// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Prostik, dílerek, fegyverkereskedők

// HIRDETÉS

Na kik állítják fel a román gazdaság kókadozó férfiasságát?

Megvan a stabil gazdasági növekedés titka! A kisember ezt elég gyakran mondogatja a kocsmákban. A kulcsszavak:

prostik, drogok, fegyverek.

A különböző illetékesek újabban ismét foglalkoznak a három virágzó iparágból származó, vagy épp nem származó bevételekkel. Mert, ugye, egy baj van velük. Feketék, mint a bakacsin. Jó, ez valószínűleg nem jelenti azt, hogy jövő hónaptól bárki vehet magának nőt (férfit), anyagot, stukkert áfás számla ellenében. Egyelőre, mint már annyiszor, csak beszélnek róla. És nem, a sok beszéd nem szegénység.

Az Eurostat (Az Európai Bizottság statisztikai hivatala) minden tagállamot kötelezett arra, hogy e hónaptól kezdve számolja ki a feketegazdaság értékét. Hogy ezt hogyan lehet megcsinálni, nem tudjuk, hiszen épp azért fekete, hogy ne látsszék, mennyi is az annyi. Viszont felbecsülni a jelek szerint igenis lehet. Feketegazdaság nélkül Románia GDP-je 0,2%-kal csökkent az idei első negyedévben, és 1%-kal a másodikban. Ha viszont hozzácsapjuk a jelzett illegális tevékenységekből elméletileg származó bevételeket, a fenti 0,2% rögtön 0,1-re, az 1% meg 0,9-re csökken. Ami első ránézésre nem nagy ügy, viszont sok pénz.

A dolog másik pikantériája, hogy a felvázolt intézkedés következtében a prostituáltak, stricik, dílerek, fegyverkereskedők gyakorlatilag gazdasági aktorokká, más szóval

tisztességes üzletemberekké vedlenek,

potenciálisan legalábbis.

És mioritikus hazánk nincs egyedül a feketegazdasági boommal. Anglia, Németország sokkal nagyobban dobbant e téren. Sőt, a hírek szerint Olaszországot éppen ezek az iparágak húzták ki a kátyúból.

Mindenképp mozgalmas időszaknak nézünk elébe. Hiszen újraindul majd a bő lére eresztett diskurzus a prostitúció meg a drogok meg a mindenféle egyéb legalizálásáról, vagy ellenkezőleg, radikális kiirtásáról. És jól beleszól mindenki: a politikum, az egyház, a média, a mogulok, a civilek, és remélhetőleg a polgár is.

Nyilván lesznek olyanok, akiknek 100 milliárd euró költségvetési bevétel nem kell, a közbiztonság, közerkölcs, közegészség kockáztatásáért cserébe. Mások viszont szívesen követnék Olaszország példáját, főleg, ha ők is részesülnek a jóból. És hát azt is tudjuk: a kutya ugathat, amíg a pénz beszél.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS