// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Prostik, dílerek, fegyverkereskedők

// HIRDETÉS

Na kik állítják fel a román gazdaság kókadozó férfiasságát?

Megvan a stabil gazdasági növekedés titka! A kisember ezt elég gyakran mondogatja a kocsmákban. A kulcsszavak:

prostik, drogok, fegyverek.

A különböző illetékesek újabban ismét foglalkoznak a három virágzó iparágból származó, vagy épp nem származó bevételekkel. Mert, ugye, egy baj van velük. Feketék, mint a bakacsin. Jó, ez valószínűleg nem jelenti azt, hogy jövő hónaptól bárki vehet magának nőt (férfit), anyagot, stukkert áfás számla ellenében. Egyelőre, mint már annyiszor, csak beszélnek róla. És nem, a sok beszéd nem szegénység.

Az Eurostat (Az Európai Bizottság statisztikai hivatala) minden tagállamot kötelezett arra, hogy e hónaptól kezdve számolja ki a feketegazdaság értékét. Hogy ezt hogyan lehet megcsinálni, nem tudjuk, hiszen épp azért fekete, hogy ne látsszék, mennyi is az annyi. Viszont felbecsülni a jelek szerint igenis lehet. Feketegazdaság nélkül Románia GDP-je 0,2%-kal csökkent az idei első negyedévben, és 1%-kal a másodikban. Ha viszont hozzácsapjuk a jelzett illegális tevékenységekből elméletileg származó bevételeket, a fenti 0,2% rögtön 0,1-re, az 1% meg 0,9-re csökken. Ami első ránézésre nem nagy ügy, viszont sok pénz.

A dolog másik pikantériája, hogy a felvázolt intézkedés következtében a prostituáltak, stricik, dílerek, fegyverkereskedők gyakorlatilag gazdasági aktorokká, más szóval

tisztességes üzletemberekké vedlenek,

potenciálisan legalábbis.

És mioritikus hazánk nincs egyedül a feketegazdasági boommal. Anglia, Németország sokkal nagyobban dobbant e téren. Sőt, a hírek szerint Olaszországot éppen ezek az iparágak húzták ki a kátyúból.

Mindenképp mozgalmas időszaknak nézünk elébe. Hiszen újraindul majd a bő lére eresztett diskurzus a prostitúció meg a drogok meg a mindenféle egyéb legalizálásáról, vagy ellenkezőleg, radikális kiirtásáról. És jól beleszól mindenki: a politikum, az egyház, a média, a mogulok, a civilek, és remélhetőleg a polgár is.

Nyilván lesznek olyanok, akiknek 100 milliárd euró költségvetési bevétel nem kell, a közbiztonság, közerkölcs, közegészség kockáztatásáért cserébe. Mások viszont szívesen követnék Olaszország példáját, főleg, ha ők is részesülnek a jóból. És hát azt is tudjuk: a kutya ugathat, amíg a pénz beszél.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS