Alighanem sokáig kell még várnunk arra, hogy Romániában élő és alkotó személy kapjon Nobel-díjat.
„Ha a Nobel-díjakat kiosztó héttagú bizottság is úgy akarta volna, akkor idén lett volna Romániában született – és jelenleg is Romániában élő! – Nobel-díjas. Az irodalmi Nobel-díjasok listájára felkerül ugyanis Traian Băsescu kedvenc szerzője – akinek évek óta olvassa ugyanazt a könyvét – Mircea Cărtărescu. (…)
Romániában viszont éveken át hiába szurkoltak annak, hogy az 1901 óta kiosztásra kerülő legrangosabb díjat megkapja bárki, aki legalább az országban látta meg a napvilágot. 1974-ig kellett várni, amikor is román(iai) származású személy részesülhetett a magas kitüntetésben. A Iaşi-ban született Emil Palade harmincnégy éves korában, 1946-ban hagyta el Romániát. New York-ban a Rockefeller egyetem kutatója volt. Az Egyesült Államokban több kitüntetést is kapott, a tudományos érdemrendet egyenesen Ronald Reagen elnök nyújtotta át neki. Idehaza semmire sem vitte, a hadsereg orvosi karában kapott állást.(…)
Romániában „román származású” Nobel-díjasnak tartják Wieselt, bár a korabeli alkotmány, majd a Goga- és Gigurtu-féle törvények nem szavatolták a romániai zsidók számára a román állampolgárságot. A Wikipedia szerint bár román területen született, Elie Wiesel állampolgárságát hivatalosan akkor jegyezték be, amikor Máramarossziget már visszakerült Magyarországhoz – vagyis magyar állampolgár volt. (…)
Herta Müller harmincnégy éves korában vándorolt ki Németországba, ahol sikeres íróvá lett, több díjat, kitüntetést is kapott, ideértve a német Nagy Érdemkeresztet. A német kormány két alkalommal is Nobel-díjra jelölte. Romániában a kommunizmus hatalomra kerülése után a családot megfosztották mindenétől, anyját öt évig tartó kényszermunkára vitték Oroszországba. (…)
Most pedig megszületett a negyedik „román” Nobel-díjas: az 1962-ben, Aradon született Stefan Hell. Maga is sváb, mint Herta Müller, tizenhat éves korában került Németországba, miután Ceauşescu pénzért adta el előbb a zsidókat, aztán a németeket. (…)
Ilyen körülmények között alighanem sokáig kell még várnunk arra, hogy Romániában élő és alkotó személy kapjon Nobel-díjat. A Nobel-díjat ugyanis az orvostudomány, a fizika, a kémia, a gazdaságtudományok területén adják, illetve van irodalmi és békedíj is. E területeken azonban Romániában senki nem alkothat kiválót: mindehhez elmélyült kutatómunkára, laboratóriumokra, sokmillió eurós felszerelésekre lenne szükség.”
Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.
A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?
A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.
Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.
Az akadémiai falakon túli kitekintésre készülő kolozsvári társadalomtudományi folyóirat bemutatóján jártunk.
Már csak elvétve találunk olyan töltőállomásokat, ahol a benzin ára is ne haladná meg a literenkénti 8 lejes lélektani határt.
Egy álkommunista megmondót nem érdekel a háború, ahogy a 10 lejes benzin réme se. Az viszont igen, hogy épp mi jön ki az elszabadult hajóágyú csövén, és ezzel mekkorát lehet kaszálni a lájkversenyben.
Keresési akció zajlik Kovászna megye területén, miután egy személy március 4-én arról értesítette a hatóságokat, hogy egy ismeretlen férfit látott a Olt folyó partján, Sepsibükszád térségében.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
Nagyszabású keresőakció zajlik Háromszéken, az Olt mentén. A rendőrök járműveket és az erdős területeket ellenőrzik, hogy megtalálják az ismeretlen férfit, aki egyes feltételezések szerint a mezőméhesi gyilkosság gyanúsítottja, Emil Gânj lehet.
Mindig a másik oldal manipulál és hazudik, nyilván. De vajon lehetséges-e ma manipuláció-mentes demokrácia?
Mindig a másik oldal manipulál és hazudik, nyilván. De vajon lehetséges-e ma manipuláció-mentes demokrácia?
Tömeges elbocsátások és világpiaci eszkalációk: elveszi-e a munkánkat az AI, vagy át tudunk képezni embertömegeket? Tűnődés a kelet-európai lyukból.
Tömeges elbocsátások és világpiaci eszkalációk: elveszi-e a munkánkat az AI, vagy át tudunk képezni embertömegeket? Tűnődés a kelet-európai lyukból.
Egy álkommunista megmondót nem érdekel a háború, ahogy a 10 lejes benzin réme se. Az viszont igen, hogy épp mi jön ki az elszabadult hajóágyú csövén, és ezzel mekkorát lehet kaszálni a lájkversenyben.
Egy álkommunista megmondót nem érdekel a háború, ahogy a 10 lejes benzin réme se. Az viszont igen, hogy épp mi jön ki az elszabadult hajóágyú csövén, és ezzel mekkorát lehet kaszálni a lájkversenyben.
Újabb évekkel tolódik el a rég várt körgyűrű megépítése, de nem ez az egyetlen bökkenő ebben az erőltetett nagyvárosodásban.
Újabb évekkel tolódik el a rég várt körgyűrű megépítése, de nem ez az egyetlen bökkenő ebben az erőltetett nagyvárosodásban.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Fejes Rudolf Anzelm és hívei hosszú időn át farkasszemet néztek a végrehajtóval, a patthelyzetet végül a polgármesteri hivatal oldotta fel, ideiglenesen.
Fejes Rudolf Anzelm és hívei hosszú időn át farkasszemet néztek a végrehajtóval, a patthelyzetet végül a polgármesteri hivatal oldotta fel, ideiglenesen.
A kolozsvári szépművészeti múzeumban nemrég megnyílt egy kiállítás. Egy újságíró művei lepték el a falakat. Ami önmagában nem baj. A baj az, hogy az ember dilettáns. És a művészeti szakemberek beengedték.
A kolozsvári szépművészeti múzeumban nemrég megnyílt egy kiállítás. Egy újságíró művei lepték el a falakat. Ami önmagában nem baj. A baj az, hogy az ember dilettáns. És a művészeti szakemberek beengedték.
Elmélkedés a romániai felsőoktatásról, a külföldi agyelszívásról és arról, hogy miért van igaza Ilie Bolojannak az orvosok itthon marasztalásáról akkor is, ha az nem megvalósítható.
Elmélkedés a romániai felsőoktatásról, a külföldi agyelszívásról és arról, hogy miért van igaza Ilie Bolojannak az orvosok itthon marasztalásáról akkor is, ha az nem megvalósítható.
A sajátos romániai demokrácia egyik alapvetése, hogy az elvileg különálló hatalmi ágak látszólag egymással harcolnak az emberek kárára, de valójában kéz kezet mos alapon a politikai-anyagi klikkek irányítanak mindent.
A sajátos romániai demokrácia egyik alapvetése, hogy az elvileg különálló hatalmi ágak látszólag egymással harcolnak az emberek kárára, de valójában kéz kezet mos alapon a politikai-anyagi klikkek irányítanak mindent.
Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.
A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?
A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.
Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.