Miközben a nagyobbik romániai kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai közül többen is bíráló hangnemben szóltak Orbán Viktor magyar kormányfőről, illetve más román közéleti szereplők is negatív hangon szóltak róla, az RMDSZ eddig nem igyekezett, hogy a védelmére siessen, hallgat az ügyben, sőt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a szövetség államfőjelöltje olyan kijelentést tett egy fórumon, amely úgy értelmezhető, hogy elhatárolódik a magyar kormánytól. Ezt igazából még az sem ellensúlyozza, hogy a szövetség meglehetősen protokolláris hangvételű közleményben gratulált a magyar kormányoldalnak az önkormányzati választáson elért győzelemhez.
Az RMDSZ magatartását Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is szóvá tette, amikor terjedelmes nyilatkozatban bírálta Kelement.
Az SZNT úgy vélte, „megtévesztő, valótlanságokat tartalmaz, és ellentétes a romániai magyarság, ezen belül a székelyek érdekeivel és gondolkodásával”, hogy az RMDSZ elnöke azt állította, két erdélyi magyar pártot hoztak létre az RMDSZ ellenében Budapestről, majd azt, hogy sokszor felrótták neki a magyar kormányok, hogy az RMDSZ nem fogad el Budapestről „gyámságot”.
Az SZNT Kelemen Hunor „elszomorító mulasztásának” tartotta, hogy az RMDSZ-elnök szó nélkül hagyta a Magyarország alkotmányát ért kritikát, és nem mondta ki, hogy a határon túli magyarok érdekeinek megfelelően került az alaptörvénybe: Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért.
Rendkívül káros és visszatetsző a románok szimpátiáját és megértését Magyarország és a magyar kormány igazságtalan, méltánytalan és hamis elmarasztalásának válasz nélkül hagyásával vagy éppenséggel az említett elmarasztalásokkal egyetértő utalásokkal keresni – szögezte le az SZNT. Az Izsák Balázs elnök által jegyzett közleményében a tanács megállapította: „a romániai magyarok elsöprő többsége nem osztja az RMDSZ elnökének nyíltan felvállalt, liberális elkötelezettségét”.
A PSD részéről érkező bírálatokat Victor Ponta kormányfő és Dan Șova pártszóvivő fogalmazta meg. Előbbi Traian Băsescu államfőt ostorozta, amiért az EU és Washington által „problémásnak” tartott magyar kormányfőt fogadta, utóbbi pedig egyenesen románellenesnek nevezte.
Az RMDSZ csendben maradásának több oka is lehet. Például előfordulhat, hogy így áll bosszút, amiért a jelenlegi magyar kormánypárt az elmúlt években nem a szövetséget tekintette elsődleges partnerének, például a magyar állami támogatások szétosztásában.
Másrészt Orbán és a magyar kormány rossz hírneve is közrejátszhat, az RMDSZ illetékesei – akik a fent említett okok miatt amúgy sem szimpatizálnak különösen a budapesti vezetőkkel – nem szeretnék, ha ez a megítélés rájuk is „átragadna”, ezért nem sietnek nyilvánosan megvédeni Orbánékat.
Harmadrészt az orbáni illiberális demokráciától való elhatárolódás azt is célozhatja, hogy a románokat meggyőzze: az erdélyi magyar önrendelkezési törekvések mögött nem Budapest áll, nem a magyar állam szorgalmazza őket, az itteni magyarok nem a magyar kormány megrendelésére cselekszenek, hanem önállóan.
Ez utóbbi taktikai fogásként akár még el is fogadható. Ugyanakkor az ilyen mértékű elhatárolódás vissza is üthet. A romániai magyar polgárok többsége ugyanis a magát nemzetegyesítőként meghatározó, és ezt a könnyített honosítással bizonyos formában meg is valósító magyar kormánnyal szimpatizál. Ha pedig az RMDSZ a továbbiakban sem emeli fel a szavát a magyar kormányt érő, gyakran méltatlan és alpári hangvételű román bírálatok ellen, az könnyen azt eredményezheti, hogy jelöltje a vártnál rosszabbul szerepel majd az államfőválasztáson.