Lenyomják a torkunkon a december elsejét

Bár egyik fő vállalásukat, úgy mint az önrendelkezést még nem teljesítették a gyulafehérvári nyilatkozatból, elvárják, hogy együtt ünnepeljünk, és utcáinkat is a nagy napról nevezzük el.
Hirdetés

Úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben van, semmi sem hiányzik, csak ünnepelni nem tudunk.

De most aztán megtanítják, hogy kell. Mostantól ugyanis minden városban és megyei jogú városban

kötelező módon a román nemzeti ünnep, december 1. nevét kell viselnie egy fő útvonalnak,

a helyi önkormányzatoknak pedig kötelező módon rendezvényeket kell szervezniük a nemzeti ünnep napján, miután Traian Băsescu államfő kedden kihirdette az ezt rögzítő törvényt.

A tervezetet Mircea Duşa védelmi miniszter nyújtotta be a parlamentben, célpontjai pedig egyértelműen a székelyföldi települések.

A most hatályba lépő jogszabály értelmében a megyeszékhelyek önkormányzatai minden december elsején kötelesek a többi állami intézménnyel közösen ünnepségeket rendezni, a védelmi minisztériumot pedig a belügyi tárcával és a rendvédelmi szervekkel közösen katonai díszszemlék megszervezésére kényszeríti. A jogszabály szerint a rendezvények számára „a hatályos törvények értelmében” kell a finanszírozást biztosítani. A jogszabályt a szenátus áprilisban, képviselőház szeptemberben fogadta el. A parlamenti vita során román honatyák is kifogásolták az ünneplés kötelezővé tételét,

Hirdetés

a végszavazáson az RMDSZ honatyái tartózkodtak,

Seres Dénes és Erdei Dolóczki István azonban igennel voksolt.

Mint ismeretes, december elseje 1990 óta Románia nemzeti ünnepe, amelyen arra emlékeznek, hogy 1918-ban a magyarországi románok egy gyulafehérvári nagygyűlésen kifejezték azon szándékukat, hogy Erdély, a Partium és a Bánság egyesüljön Romániával.

A magyarokat azonban megfosztották azon jogtól, hogy éljenek az önrendelkezés lehetőségével.
 

Hirdetés