„A futball nem élet-halál kérdése... Sokkal több annál!” Ez volt Bill Shankly, az FC Liverpool egykori edzőjének ars poeticája. És milyen igaza volt.
„There is no such thing as a friendly match between Scotland and England” („Skócia és Anglia között nincs olyan, hogy barátságos mérkőzés”) – jelentette ki két whisky között az önérzetes skót szurkoló. És ő azon kevesek egyike, aki megértette, hogy pontosan miről is szól egy román–magyar mérkőzés. Legkevésbé a fociról, főleg most, amikor a román csapat egyértelműen jobb.
jóval inkább a szurkolók és az őket háttérből manipuláló, feltüzelő média hiúságáról, mint a játékosokéról. A mai vérprofi zsoldosfutball világában utóbbiak számára ez is csak egy meccs a sok közül, amit meg kell nyerni, hogy jöjjön a pénz. Játékosoktól, edzőtől nem hallani vérszomjas, nacionalista nyilatkozatokat egyik oldalról sem – és ez egy évvel ezelőtt is így volt. Hogy a fejükben mi van, az már más kérdés: jellegzetes magyar szurkolói toposz, hogy a válogatott azért is gyenge, mert a játékosokból hiányzik a nemzeti érzés.
Bár az erőviszonyok jóval tisztábbak, mint egy évvel korábban, most mégis nagyobb a felhajtás a meccs körül. A válogatott himnusza körüli felhajtás, amely ellen Asztalos Csaba és Bölöni Lászó is felemelte hangját, a szurkolói rasszizmus, a pályabetiltástól való román félelem mind olyan témák, amelyek mögé
Nem véletlenül szólaltatja meg sorra a román sajtó a válogatott egykori magyar nemzetiségű játékosait és edzőit, Jenei Imrétől Szatmáry Lajoson át Bölöni Lászlóig és Selymes Tiborig – ráadásul többségük nyíltan vállalja, hogy ő bizony a román válogatott sikeréért szurkol. Nem lehet elítélni őket, hiszen sikereiket, elismertségüket, vagyonukat köszönhetik a román labdarúgásnak, és hát a saját cimborái vereségét sem kívánja senki.
Ezért vállalja nyíltan a máramarosi román, de magyar válogatottá lett Vasile Miriuţă, hogy ő bizony nemcsak drukkol a magyaroknak, de tanácsot is szívesen ad nekik a románok ellen – hiszen őt a fociban szinte minden Magyarországhoz köti. Le is hazaárulózták rendesen, velünk együtt zavarnák ki őt is az országból.
A felfokozott hangulat azonban nemcsak a meccs fontosságának köszönhető. A tavalyi meccs sokkal fontosabb volt, ott tényleg eldőlhetett (és részben el is dőlt) a továbbjutás, most viszont egy selejtezősorozat elején vagyunk, senki nem szenvedhet még végzetes vereséget. Viszont
amelynek egyik központi témája éppen a magyar kisebbség helyzete, követelései. Nem véletlen, hogy a román sport költségvetését mélypontra süllyesztő, de az ország kevés sikeres sportolója mellett szívesen pózoló Ponta miniszterelnök is kimegy a meccsre. Mert ő büszke román, aki személyes sikerként éli meg, hogy a nulla lejes állami támogatással világklasszissá váló Simona Halep a nemzettársa.
Szombat este 11 román és 11 magyar futballista csap össze Bukarestben. A lelátón pedig 50 ezer román és 3000 magyar vív majd jóval brutálisabb verbális csatát. Mert a meccs számukra nem élet-halál kérdése…
Sokkal több annál.
Illusztráció: Erdély László
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.