Tófalvi Zoltán romániai magyar író, történész kapta meg a Tőkés László Alapítvány által alapított Tőkés–díjat idén. A kitüntetést vasárnap adták át ünnepi istentisztelet, valamint az azt követő nyilvános kuratóriumi ülés keretében a kisvárdai református templomban.

Az alapítvány fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Lengyel Szabolcs, a kuratórium elnöke elmondta, a szervezet

a magyarságért végzett kiemelkedő teljesítményéért

díjazta a sorrendben huszadik Tőkés-díjjal a Marosvásárhelyen élő Tófalvi Zoltánt.

Az elismerést eddig olyan ismert művészek, egyházi és világi személyek kapták meg, mint Sára Sándor operatőr-filmrendező, Tempfli József római katolikus püspök, Szörényi Levente zeneszerző, Nemeskürty István és Szabó Magda író, Makovecz Imre építész, vagy Orbán Viktor miniszterelnök – idézte fel Lengyel Szabolcs.

A Tőkés László református püspök nevét viselő alapítvány a rendszerváltáskor alakult, célja, hogy elismerje azok munkáját, akik sokat tettek a nemzet megmaradásáért.
A vasárnapi ünnepi istentisztelettel egybekötött díjátadón Tőkés László szentbeszédében kifejtette,

csak a szeretet segíthet

az Erdélyben élő, egyénileg vagy közösségileg sokszor már teljesen kilátástalan helyzetben lévő magyarok túlélésében és felemelkedésében.

„Erre a szeretetre kell bíznunk magunkat, hiszen nem a szép lelkek üdvösségét jelenti csupán az élő hit, hanem ez élő és ható erő, amely záloga és egysége lehet a jövendőnknek és megmaradásunknak” – fogalmazott a püspök, európai parlamenti képviselő.

„Mert hiszen ki tudná rangsorolni a határon kívüli és belüli gondjaink súlyosságát és mértékét?” – tette fel a kérdést Tőkés László, válaszában pedig elmondta, sokszor irigylésre méltó ugyan az anyaországi magyar, de máskor

az anyaországiak is sokat tanulhatnának a külhoniaktól.

Tőkés László igehirdetésében Isten megtartó szeretetét és ebből fakadó kegyelmét kérte az erdélyiekre, a felvidékiekre, a délvidékiekre, a kárpátaljaiakra, és minden határon kívül rekedt magyarra.

Tófalvi Zoltán történész, író, újságíró, tévészerkesztő 1944-ben született Korondon, fő kutatási területe az 1956–os magyar forradalom és szabadságharc erdélyi és romániai visszhangja, illetve a székelyföldi népi kerámia. Eddig tizenegy önálló kötete, több száz tanulmánya jelent meg az Egyesült Államokban, Magyarországon, Svédországban, Németországban és Romániában.