Egyre komolyabbnak tűnik Călin Popescu Tăriceanu egykori kormányfő azon szándéka, miszerint harmadszor is felfüggesztési eljárást kezdeményezne Traian Băsescu államfő ellen, annak ellenére is, hogy annak második mandátuma decemberben lejár, és az alkotmány értelmében újabb mandátumot már nem tölthet be. (Krónika)
Tăriceanu közölte: a parlamentnek szeptember 23-án kellene elfogadnia a Băsescu tisztségéből való felfüggesztését kimondó határozatot, az ügydöntő népszavazást pedig november 2-ára, az államfőválasztás első fordulójának napjára kellene kiírni. Ezáltal szerinte könnyen teljesíteni lehetne a referendum érvényességéhez szükséges ötven százalékos részvételi küszöböt. Indokként azt hozta fel, hogy az államfő alkotmányt sértett, amikor az elnöki hivatalban egyeztetett a hozzá közel álló Népi Mozgalom Párt (PMP) elnökével és államfőjelöltjével, Elena Udreával, mivel áthágta az államfő pártok fölöttiségéről szóló elvet. Egyúttal azzal is megvádolta, hogy beavatkozott a román uniós biztos jelöléséről szóló folyamatba.
A kezdeményezést azt teszi komolyan veendővé, hogy Victor Ponta miniszterelnök jelezte: a PSD vezetősége hajlandó érdemben megvitatni az ügyet.
Tăriceanu felvetése egyértelműen arról szól, hogy tematizálni kívánja a kampányt. Ha a kezdeményezés valóban megvalósul, akkor annak ellenére is az államfői tisztségért zajló közdelem egyik főszereplőjévé válhat, hogy a korában általa vezetett Nemzeti Liberális Pártból (PNL) való kilépése nyomán politikai hátország nélkül maradt – az a mintegy tucatnyi PNL-s politikus, aki csatlakozott hozzá a szociáldemokratákkal való szövetséghez ragaszkodó Reform-Liberális Pártba (PLR), elenyésző erőt jelent.
Ugyanakkor a felfüggesztési eljárás arra is kiválóan alkalmas, hogy elfedje a konkrét politikai és gazdasági program teljes hiányát. Ha ugyanis megvalósulna, akkor a kampány nem a politikai programok ütköztetéséről szólna, hanem elsősorban arról, hogy Băsescu vélt vagy valós bűneit sorolva a leváltására buzdítanák az embereket az államfőválasztással egy időben zajló referendumon.
Vélhetően ezért is mutatkozik hajlandónak Victor Ponta is az ötlet felkarolására, az ugyanis kényelmes helyzetbe hozzá, a kampány során ugyanis kormánya teljesítménye és a saját jövőbeni politikai tervei sokadrendűvé válnának.
Persze a kezdeményezés kétélű, hiszen a másik félnek még több lehetőséget biztosítana arra, hogy az országot járva a kormányoldal alkalmatlanságáról és korruptságáról szóló beszédekkel kampányoljon, ugyanúgy érdemi megoldási javaslatok nélkül.
A felfüggesztés tehát nem több figyelemelterelésénél, politikai pótcselekvésnél, aminek egyetlen célja az lenne, hogy az érintett politikusoknak és pártoknak ne kelljen konkrét, érdemi programról beszélniük.