// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta
Tatár Ágota Tatár Ágota

Jézus-szindróma 7. Nem nőnek való vidék

// HIRDETÉS

Ennyi manelét – ilyen rövid időintervallumba sűrítve – nem hallgattam életemben soha. Mert ha ünnep, akkor manele! A moldvai napló a végéhez érkezik.

(Külön)Vélemény

Szerző: Tatár Ágota
2014. augusztus 29., 00:55

Voltunk búcsúban

 

Dámna azért szimpatikus, mondják, mert vasárnap volt misén és áldozott is, meg aztán vörösre is festette a körmeit. Csak ezétt.

 

Voltam a szluzsbán. 

 

Olyan, mint otthon, csak románul. Érdekes. Volt egy-egy pillanat, mise alatt, amikor kazettofonról szólt egy-egy olyan nóta, amiért Bunyós Pityu kezet csókolna.

 

Szluzsba után ebédre voltam hivatalos. Volt szörmöluca (amit valamiért ők galuskának hívnak), azaz szőlőlevélbe tekert rizs, kevéske őrölt hússal. Távol áll a töltöttkáposztától. Nagggyooon távol.

 

Aztán volt szürbá. Szürba moldoveneászkö. Mindenki feláll és táncol az udvaron. Aztán ittunk mindent: fehéret, vöröset, olaszt, moldoveneászkát, visinyátát. Sert. S megint elölről. 

 

Adtak tanácsokat: hol nem szabad a hegyen átalmenni, mert megesznek a csobánkutyák, hol kell homoktövist szedni, hol lehet 7 lejes bort venni olcsón. 

Szürke hétköznapok

 

Megyek az úton a gyermek után, aki ellopta a nagy piros és zöld krétámat. Nem nagy érték, de következetesnek kell lenni din oficsiu.

 

(Igazán jól telt az óra, megint előkerült a tobosár és a haldokló kecske játék, ilyen archaikus népi izé, iszonyat hangosan kell benne dobolni es cserregtetni, meg ordítozni.) 

 

Azért esett olyan rosszul nekem a lopás, mert ha még unatkozott volna órán és azért lopott, hogy megbosszulja a világ ezen igencsak felháborító igazságtalanságát, miszerint minden iskola rémség, mert hiába, a magyarórán is tanulni kell... De nem, ő azért lopott, mert azon a vidéken "fehér embertől" lopni nem számít egyértelműen bűnnek.

 

Szembejön a gyermek.

– Szkuze, dámna, eu ám furat din greseála. Hop ni, asa venea la buzunare. (Elnézést, nagysága, tévedésből loptam. Hopp, egyszer csak becsusszant a zsebembe.)

Ennyi. 

A betörő, aki nem talált semmit

 

Valahogy még sajnáltam is a vézna bolondját... ahogy futott görnyedve, majd lebújt a földre, azt hívén, nem látom – pedig egyértelmű volt azon a hideg vasárnap éjjelen, hogy rám törte a házat és  ki akart rabolni, mert tudta, hogy egyedül élek. Volt abban a futásban valami állati: a behúzott farkú kóborkutyák és az éhes, veszett vadrókák rohannak így, mikor megijesztenek, de ők maguk még jobban rettegnek...

 

Láttam én itt már sok nem túl emberit, s addig bohóckodtam, amíg sikerült elfelejteni a nyomort. 

 

Hiába na, nem jó az érzékeny női léleknek ezen a vidéken.

 

Az biztos, ha még egyszer meglátom éjjel az udvaromon, a fejszét a hátába állítom. Legalábbis ezt gondoltam a következő napokban.

 

Hát nem képes és visszajön betörni a mellettem lévő üres házba a következő hideg szombati éjjelen?!

 

Miből gondolta, hogy román vidéken pénzt lehet csinálni ötvennyolc darab magyar mesecédéből?  


A mélymagyar öntudat borzongatóan egzotikus és nosztalgikus rezervátumáért sóhajtoznak a nemzeti turisták. Archaikust szeretnének látni-hallani abban a szombat délutáni pár órában, amíg megismerik a „Csángóföldet”. Mit mondhatnék nekik, hogy ne csak valósághű legyen, hanem igaz is, s mégse tűnjek rögtön mítoszrombolónak, nemzetárulónak?! 

 

 

Címlapkép forrása: www.csangok.ro

 

A sorozat előző részei az alábbi linkeken érhetők el:

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS