// 2026. október 9., péntek // Dénes

Kicsavart történelem

// HIRDETÉS

Az I. világháború lezajlott. Hatásai ma is érzékelhetők. De vajon az igazat mondják a róla beszélők? És vajon kinek az igazát?

Vízhiány ide, még mindig sáros talaj oda, a tusványosi szabadegyetem attól különleges, hogy a népek bármilyen későn is kerüljenek sátorba, házikóba, délelőtt kikászálódnak, és beülnek a panelbeszélgetésekre. A háború meg amúgy is sokakat érdekel. 

Kicsavart történelem – Az első világháború különböző értelmezései

címmel még vonzóbbá vált a téma. Breuer Klára moderátor (Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság) a captatio benevolentiae retorikai fogását ügyesen alkalmazva kedves beköszönőjével, máris megnyerte magának az igen népes közönséget. Mondván, jól választottunk, hiszen egy „izgalmas, de fajsúlyos” témájú beszélgetésnek nézünk elébe. Bár már centenáriuma is eljött az első világháborúnak, még mindig nem ülepedett le minden utána. Arról, hogy kell-e, lehet-e, esetleg már kialakult-e közös narratívája a politikai elitnek, meg úgy összességében a társadalomnak a világháborúról, a három meghívott, Dan Stratila (politológus, történész, Braunschweig), Fráter Olivér (alelnök, Nemzetstratégiai Kutatóintézet) és Benkő József (történész, doktorandusz, BBTE) eltérő nézeteket vallott. Stratila szerint nem biztos, hogy szükséges a közös narratíva, mivel a háborúnak nagyon súlyos következményei voltak. Fráter Olivér kiegészítette azzal, hogy a történetírásban van már erre kezdeményezés, hosszú még az út az objektív nézőpont kialakításáig.

A casus bellinek, azaz a háború okának említésével hamar hazai vizekre terelődött a beszélgetés. Így az is kiderült, hogy magyar viszonylatban sem beszélhetünk még kialakult reális képről (a marxista, posztmarxista történetírásnak köszönhetően). És akkor ott van még a megkerülhetetlen Trianon (ezzel a békeszerződéssel végződött a Monarchia számára a „20. század őskatasztrófája”). A legtömörebben Benkő József fogalmazta meg véleményét. Szerinte aktuálpolitikai szinten tovább kéne ezen lépni, elég meghagyni a történészeknek. Így folytatódhat (kezdődhet?) egy eredményes nemzetek közötti együttműködés.

A közönség ma is igazi érdeklődésről tett tanúbizonyságot. Szép számmal akadtak olyanok, akik éltek a kérdezés lehetőségével. El is hangzott a csodakérdés, ami az erdélyieket különösen érdekli: van-e esély arra, hogy a román történelemkönyvek a valós történelmet tartalmazzák majd egyszer? Erre csakis diplomatikus válasz adható: „reméljük”. De ez is olyan, akár a háború, teljesen objektív megközelítése is még beletelik némi időbe...

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
Főtér

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet

A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS