// 2026. június 11., csütörtök // Barnabás

Kicsavart történelem

// HIRDETÉS

Az I. világháború lezajlott. Hatásai ma is érzékelhetők. De vajon az igazat mondják a róla beszélők? És vajon kinek az igazát?

Vízhiány ide, még mindig sáros talaj oda, a tusványosi szabadegyetem attól különleges, hogy a népek bármilyen későn is kerüljenek sátorba, házikóba, délelőtt kikászálódnak, és beülnek a panelbeszélgetésekre. A háború meg amúgy is sokakat érdekel. 

Kicsavart történelem – Az első világháború különböző értelmezései

címmel még vonzóbbá vált a téma. Breuer Klára moderátor (Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság) a captatio benevolentiae retorikai fogását ügyesen alkalmazva kedves beköszönőjével, máris megnyerte magának az igen népes közönséget. Mondván, jól választottunk, hiszen egy „izgalmas, de fajsúlyos” témájú beszélgetésnek nézünk elébe. Bár már centenáriuma is eljött az első világháborúnak, még mindig nem ülepedett le minden utána. Arról, hogy kell-e, lehet-e, esetleg már kialakult-e közös narratívája a politikai elitnek, meg úgy összességében a társadalomnak a világháborúról, a három meghívott, Dan Stratila (politológus, történész, Braunschweig), Fráter Olivér (alelnök, Nemzetstratégiai Kutatóintézet) és Benkő József (történész, doktorandusz, BBTE) eltérő nézeteket vallott. Stratila szerint nem biztos, hogy szükséges a közös narratíva, mivel a háborúnak nagyon súlyos következményei voltak. Fráter Olivér kiegészítette azzal, hogy a történetírásban van már erre kezdeményezés, hosszú még az út az objektív nézőpont kialakításáig.

A casus bellinek, azaz a háború okának említésével hamar hazai vizekre terelődött a beszélgetés. Így az is kiderült, hogy magyar viszonylatban sem beszélhetünk még kialakult reális képről (a marxista, posztmarxista történetírásnak köszönhetően). És akkor ott van még a megkerülhetetlen Trianon (ezzel a békeszerződéssel végződött a Monarchia számára a „20. század őskatasztrófája”). A legtömörebben Benkő József fogalmazta meg véleményét. Szerinte aktuálpolitikai szinten tovább kéne ezen lépni, elég meghagyni a történészeknek. Így folytatódhat (kezdődhet?) egy eredményes nemzetek közötti együttműködés.

A közönség ma is igazi érdeklődésről tett tanúbizonyságot. Szép számmal akadtak olyanok, akik éltek a kérdezés lehetőségével. El is hangzott a csodakérdés, ami az erdélyieket különösen érdekli: van-e esély arra, hogy a román történelemkönyvek a valós történelmet tartalmazzák majd egyszer? Erre csakis diplomatikus válasz adható: „reméljük”. De ez is olyan, akár a háború, teljesen objektív megközelítése is még beletelik némi időbe...

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…
Főtér

Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…

… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac
Krónika

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac

A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit
Főtér

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit

A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve
Székelyhon

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben
Krónika

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben

Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.

Heten lettek rosszul egy családi összejövetel után
Székelyhon

Heten lettek rosszul egy családi összejövetel után

Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS