// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Kicsavart történelem

// HIRDETÉS

Az I. világháború lezajlott. Hatásai ma is érzékelhetők. De vajon az igazat mondják a róla beszélők? És vajon kinek az igazát?

Vízhiány ide, még mindig sáros talaj oda, a tusványosi szabadegyetem attól különleges, hogy a népek bármilyen későn is kerüljenek sátorba, házikóba, délelőtt kikászálódnak, és beülnek a panelbeszélgetésekre. A háború meg amúgy is sokakat érdekel. 

Kicsavart történelem – Az első világháború különböző értelmezései

címmel még vonzóbbá vált a téma. Breuer Klára moderátor (Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság) a captatio benevolentiae retorikai fogását ügyesen alkalmazva kedves beköszönőjével, máris megnyerte magának az igen népes közönséget. Mondván, jól választottunk, hiszen egy „izgalmas, de fajsúlyos” témájú beszélgetésnek nézünk elébe. Bár már centenáriuma is eljött az első világháborúnak, még mindig nem ülepedett le minden utána. Arról, hogy kell-e, lehet-e, esetleg már kialakult-e közös narratívája a politikai elitnek, meg úgy összességében a társadalomnak a világháborúról, a három meghívott, Dan Stratila (politológus, történész, Braunschweig), Fráter Olivér (alelnök, Nemzetstratégiai Kutatóintézet) és Benkő József (történész, doktorandusz, BBTE) eltérő nézeteket vallott. Stratila szerint nem biztos, hogy szükséges a közös narratíva, mivel a háborúnak nagyon súlyos következményei voltak. Fráter Olivér kiegészítette azzal, hogy a történetírásban van már erre kezdeményezés, hosszú még az út az objektív nézőpont kialakításáig.

A casus bellinek, azaz a háború okának említésével hamar hazai vizekre terelődött a beszélgetés. Így az is kiderült, hogy magyar viszonylatban sem beszélhetünk még kialakult reális képről (a marxista, posztmarxista történetírásnak köszönhetően). És akkor ott van még a megkerülhetetlen Trianon (ezzel a békeszerződéssel végződött a Monarchia számára a „20. század őskatasztrófája”). A legtömörebben Benkő József fogalmazta meg véleményét. Szerinte aktuálpolitikai szinten tovább kéne ezen lépni, elég meghagyni a történészeknek. Így folytatódhat (kezdődhet?) egy eredményes nemzetek közötti együttműködés.

A közönség ma is igazi érdeklődésről tett tanúbizonyságot. Szép számmal akadtak olyanok, akik éltek a kérdezés lehetőségével. El is hangzott a csodakérdés, ami az erdélyieket különösen érdekli: van-e esély arra, hogy a román történelemkönyvek a valós történelmet tartalmazzák majd egyszer? Erre csakis diplomatikus válasz adható: „reméljük”. De ez is olyan, akár a háború, teljesen objektív megközelítése is még beletelik némi időbe...

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről
Főtér

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről

Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS