// 2024. november 23., szombat // Kelemen, Klementina
I. világháború

Kicsavart történelem

// HIRDETÉS

Az I. világháború lezajlott. Hatásai ma is érzékelhetők. De vajon az igazat mondják a róla beszélők? És vajon kinek az igazát?

Vízhiány ide, még mindig sáros talaj oda, a tusványosi szabadegyetem attól különleges, hogy a népek bármilyen későn is kerüljenek sátorba, házikóba, délelőtt kikászálódnak, és beülnek a panelbeszélgetésekre. A háború meg amúgy is sokakat érdekel. 

Kicsavart történelem – Az első világháború különböző értelmezései

címmel még vonzóbbá vált a téma. Breuer Klára moderátor (Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság) a captatio benevolentiae retorikai fogását ügyesen alkalmazva kedves beköszönőjével, máris megnyerte magának az igen népes közönséget. Mondván, jól választottunk, hiszen egy „izgalmas, de fajsúlyos” témájú beszélgetésnek nézünk elébe. Bár már centenáriuma is eljött az első világháborúnak, még mindig nem ülepedett le minden utána. Arról, hogy kell-e, lehet-e, esetleg már kialakult-e közös narratívája a politikai elitnek, meg úgy összességében a társadalomnak a világháborúról, a három meghívott, Dan Stratila (politológus, történész, Braunschweig), Fráter Olivér (alelnök, Nemzetstratégiai Kutatóintézet) és Benkő József (történész, doktorandusz, BBTE) eltérő nézeteket vallott. Stratila szerint nem biztos, hogy szükséges a közös narratíva, mivel a háborúnak nagyon súlyos következményei voltak. Fráter Olivér kiegészítette azzal, hogy a történetírásban van már erre kezdeményezés, hosszú még az út az objektív nézőpont kialakításáig.

A casus bellinek, azaz a háború okának említésével hamar hazai vizekre terelődött a beszélgetés. Így az is kiderült, hogy magyar viszonylatban sem beszélhetünk még kialakult reális képről (a marxista, posztmarxista történetírásnak köszönhetően). És akkor ott van még a megkerülhetetlen Trianon (ezzel a békeszerződéssel végződött a Monarchia számára a „20. század őskatasztrófája”). A legtömörebben Benkő József fogalmazta meg véleményét. Szerinte aktuálpolitikai szinten tovább kéne ezen lépni, elég meghagyni a történészeknek. Így folytatódhat (kezdődhet?) egy eredményes nemzetek közötti együttműködés.

A közönség ma is igazi érdeklődésről tett tanúbizonyságot. Szép számmal akadtak olyanok, akik éltek a kérdezés lehetőségével. El is hangzott a csodakérdés, ami az erdélyieket különösen érdekli: van-e esély arra, hogy a román történelemkönyvek a valós történelmet tartalmazzák majd egyszer? Erre csakis diplomatikus válasz adható: „reméljük”. De ez is olyan, akár a háború, teljesen objektív megközelítése is még beletelik némi időbe...

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó
Székelyhon

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó

Székelyföld-szerte lehavazott az éjszaka folyamán, mutatjuk, hogy hol mekkora a hótakaró.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS