A román piacnak kulcsszerepe van az egyik legfontosabb külgazdasági cél elérésében, abban, hogy minél nagyobb legyen a kis- és középvállalkozások (kkv) aránya az exportban – mondta Szijjártó Péter, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden Budapesten.

Szijjártó Péter, a Magyar-Román Gazdasági Vegyesbizottság budapesti, plenáris ülését követően elmondta, meghozták a két ország közötti kereskedelmi forgalom növekedését segítő döntéseket.
Az államtitkár, aki egyben a gazdasági vegyesbizottság magyar társelnöke, kifejtette: döntöttek a finanszírozás és a határon való átjárhatóság segítéséről.
Constantin Niță román gazdasági miniszter, a bizottság román társelnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy szándékukban áll a két ország közötti kereskedelmi kapcsolat bővítése, belátható időben belül szeretnék elérni az évi 10 milliárd euró forgalmat, kiegyensúlyozott kereskedelmi mérleg mellett.
Szijjártó Péter kifejtette: Románia Magyarország számára a második legfontosabb exportpiac Németország után. A két ország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt évben 6,7 milliárd eurót tett ki, az idén az első négy hónapban a forgalom 7 százalékos növekedést ért el.
Az államtitkár szólt arról, hogy a magyar export 75 százalékát 850 nagy vállalat adja, de a magyar-román gazdasági együttműködésben a kkv-k arány magasabb, mint általában.
Szijjártó Péter kiemelte: a két ország eximbankja megállapodott abban, hogy több tízmillió eurós, felülről nyitott hitelkeretet hoznak létre a két ország kis- és középvállalkozásai közös gazdasági tevékenységének segítésére. Így támogatják a határmenti és a harmadik piacon való együttműködést, valamint az export és import kapcsolatokat is.
Döntöttek arról is, hogy folytatják a határátkelő fejlesztési programot, a 2014-2020 közötti hétéves uniós fejlesztési ciklusban igyekeznek 12 új határátkelőt építeni, amivel felére csökkenne a jelenlegi 40-45 kilométeres átlagos távolság a használható határátkelő helyek között. Az ehhez szükséges jogi keretekről megszületett a megállapodás, amelyet július végén a két ország fejlesztési miniszterei Bukarestben írnak majd alá – mondta Szijjártó Péter.
Az államtitkár tájékoztatása szerint az idén megteremtik az első közúti gyorsforgalmi összeköttetést a két ország között azzal, hogy összekapcsolják az M43-as magyar és az A1-es román autópályát, 2017-ig pedig az M4-es magyar és az A3-as román autópályát kötik össze.
A vegyesbizottsági ülésen az energiabiztonság kérdése hangsúlyosan szerepelt a napirenden – jelentette ki Szjjártó Péter.
A két ország között 2010-ben átadott gázvezetéken még nem működik a kétirányú forgalmazás, a román fél arról adott tájékoztatást, hogy az idén kiírják az ehhez szükséges közbeszerzési eljárásokat, s két éven belül kétirányú lesz a gázvezeték. Megállapodtak a villamosenergia-hálózat összekötésében is, és az ülésen üdvözölték, hogy Románia novemberben csatlakozik a magyar-cseh-szlovák összekapcsolt árampiachoz – mondta Szijjártó Péter.
A megbeszélésen szó volt a Mol Nyrt. romániai tevékenységéről is, s megállapodtak abban, hogy a szükséges eljárások felgyorsításával a román kormány segíti a céget abban, hogy a feltételek teljesítése után minél előbb megkezdhesse a kutatást a határmenti térségben a nemrégiben elnyert területeken.
Szijjártó Péter elmondta: 12 ezer román-magyar vegyesvállalat működik, rájuk is építeni kívánnak a gazdasági kapcsolat erősítésében. A még nagyobb sikerek érdekében a Kárpát Régió Üzleti Hálózat keretében Romániában működő öt iroda, a szükséges jogszabályi változtatást követően, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. keretében tevékenykedik majd.
Constantin Niță fontosnak nevezte az energetikai rendszerek összekapcsolását. A román gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy szorosabb együttműködés megteremtésére törekednek a Duna Stratégia megvalósításában, a Konstanca tengeri kikötő hatékonyabb kihasználásában, a vasúti forgalomban, valamint a mezőgazdaság, a turizmus területén.