// 2026. június 11., csütörtök // Barnabás
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

A Főtér kibéreli a Főteret

// HIRDETÉS

Ezerháromszáz nehéz lejért. Ha a Billy Idol-koncert szervezőinek odaadják ennyiért, gondolom, minket sem utasítanak el. Akkora bulit csapunk, hogy még Mátyás is táncra perdül.

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2014. június 24., 16:51

Nem Billy Idolon akarom elverni én a port, dehogy, szegény valószínűleg nem tudja, milyen ügybe keveredett. Még csak nem is a hipsztergyerekek forradalmi aktivizmusát kívánom dicsérni, a minden letaposott fűszálhoz odaláncoljuk magunkat hevülete elég távol áll az ízlésemtől. Remélem, nem orrol meg érte munkaadóm, a kiváló Szakáts István, de azt kell mondanom, hogy a Grínpísz típusú szabadtéri látványszínház legalább annyira szól a benne résztvevők egójáról, mint a képviselt ügyek súlyosságáról, de ez most más téma, a fizetéslevonást tudomásul vettem, menjünk tovább.

Csakhogy van itt egy hangsúlyos csakhogy

 

A civil aktivistáknak ezúttal igazuk van, 

 

még ha nem is épp azért, amiért gondolják. Némi megértő fejcsóválással vettem tudomásul (jóvan, fiam, ügyes vagy, de most már beszéljünk komoly dolgokról), amikor a TIFF egyik főtéri vetítésén egyesek azt kifogásolták, hogy a fesztivál szervezői merészelnek belépőt kérni. Rablókapitalizmus, hát hogyne.

 

Csakhogy (már megint). A TIFF egyrészt talán a legfontosabb azon rendezvények közül, amelyek miatt Kolozsvárt egyáltalán jegyzik Európa kulturális térképén – a Magyar Napok vagy az Interferenciák mellett, a sor folytatható, persze – vagyis egyértelmű gazdasági és presztízshaszna van.

 

Másrészt a filmszemle vállalta a szabadtéri vetítéssel járó pénzügyi kockázatot: belépőt szedett ugyan (az anarchobalos aktivisták ájuldozása közepette), de a kultúrafogyasztókat nem fosztotta meg sem köztérhasználati joguktól, sem a műélvezet lehetőségétől. A filmeket a kerítés túloldaláról is pompásan lehetett nézni az óriáskivetítőn. Ha ennél nagyobb komfortot akartál, hát fizettél, mert a filmkészítő és -forgalmazó bácsiknak és néniknek is meg kell élni valamiből.

 

De ha ez így megy, hogy egy cég, elkerülendő a leégést (mivel a stadiont nem tudja megtölteni) gyakorlatilag adományként megkapja az önkormányzattól a város főterét – mert ugye azt az ezerháromszáz lejt senki nem tekinti bérleti díjnak –, az ezzel járó üzleti kockázatot viszont nem hajlandó vállalni, kvázi magánterületként használja, és falat emel köréje, akkor tényleg kibérelnénk mi is a Főteret, ugyanennyiért, és majd belépőt szedünk az arra járóktól. Jó móka lesz.

 

Üzenem azoknak, akik szerint ez a kapitalizmus, hogy 

 

ennek semmi köze a szabad piachoz 

 

– ez pont az ellentéte. Nem szeretném túldimenzionálni a kérdést, de ez valóban többről szól, mint a szőkített hajú egykori rocklegenda bulija. Ez olyan banánköztársaság-ízű ügylet

Billy meg csak teszi a dolgát, koncertezik, megereszt egy lázadó ordítást, és belovagol Kolozsvárra, mint John Wayne, akire mindig is szeretett volna hasonlítani.

Címlapkép: Erdély László

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…
Főtér

Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…

… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac
Krónika

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac

A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit
Főtér

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit

A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve
Székelyhon

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben
Krónika

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben

Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.

Heten lettek rosszul egy családi összejövetel után
Székelyhon

Heten lettek rosszul egy családi összejövetel után

Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.

// még több főtér.ro
Egy szegény kis adófizető panaszai
2026. május 19., kedd

Egy szegény kis adófizető panaszai

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

Egy szegény kis adófizető panaszai
2026. május 19., kedd

Egy szegény kis adófizető panaszai

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS