A rendőrséggel levelezik Csíkszereda önkormányzata

Sajátosan értelmezi a törvényt a csíkszeredai rendőrfőnök. Bükkfanyelven írott levelében megmagyarázza, miért nem köteles a rendőrség magyar nyelven is tájékoztatni a lakosságot Székelyföldön.
Hirdetés
Több izgalmas kérdés, többek között az anyanyelvhasználati jog, a Wass Albert-estek, az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés, valamint a rendőrök okozta három halálos áldozatot követelő márciusi autóbaleset is szóba került a csíkszeredai önkormányzat és a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság levélváltásakor.
 
Az önkormányzat még májusban írta meg 19 kérdést tartalmazó levelét a rendőrségnek, a válasz azonban csak most érkezett meg, miután a két intézmény vezetői közötti személyes találkozók sorra meghíusultak.   
 
Fekete Kászoni Titus rendőrparancsnoknak a csíkszeredai önkormányzat kérdéseire adott válaszait a Székelyhon portál ismertette kedden. A rendőrfőfelügyelő a törvényes előírások hiányával magyarázta azt a tényt, hogy a 83 százalékban magyarok által lakott Hargita megyében a rendőrség honlapján kizárólag román nyelvű szövegek érhetők el. Szerinte a létező törvények csak az önkormányzatoknak alárendelt, és a központi irányítású, úgynevezett dekoncentrált intézmények számára szabják meg a kisebbség nyelvének a használatát azokon a településeken, ahol egy kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot. „A törvényi keret elemzése” azt jelzi, hogy „a megyei rendőrkapitányságok nem dekoncentrált közszolgálatokként vannak megszervezve” – áll a rendőrparancsnok levelében. Ez szerinte azt jelenti, hogy a rendőrségre nem vonatkoznak az anyanyelvhasználatot biztosító törvények.

Tudnak magyarul a rendőrök 

A rendőrparancsnok szerint a Hargita megyében dolgozó rendőröknek 15-20 százaléka magyar nemzetiségű, a polgárokkal közvetlen kapcsolatban levő rendőrök többsége azonban ismeri a magyar nyelvet. „Hazánkban a román a hivatalos nyelv, és ezt hazánk minden polgárának kötelessége ismerni” – tette hozzá Fekete Kászoni Titus.
 
A rendőrparancsnok a Wass Albert ellen 1948-ban hozott halálos népbírósági ítéletre hivatkozva magyarázta, hogy a rendőrség kihallgatott egy 17 éves lányt, aki Wass Albert írói munkásságával kapcsolatos rendezvényt szervezett. Szerinte a beidézett lány tolmácsot kaphatott volna a kihallgatásra, ha ezt igényelte volna. 
 
A rendőrparancsnok szűkszavú választ adott az önkormányzatnak arra a kérdésére, hogy miért hurcolják be a rendőrségre évről-évre azokat a fiatalokat, akik az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés évfordulóján plakátokon hívták fel a közvélemény figyelmét gyulafehérvári kiáltványnak arra a passzusára, amelyben autonómiát ígértek a magyarok számára. „Plakátokat csak a helyi hatóságok kijelölt és engedélyezett helyeken lehet kitűzni” – áll a válaszban. 

    

Hirdetés