Szerző: Ambrus Attila
2014. május 29. csütörtök, 07:53
Közülünk sokan már nem a szomszéd kecskéjének a kimúlását kívánjuk, inkább azért munkálkodunk, hogy dögöljön meg a sajátunk.

Az RMDSZ elégedett lehet(ne) a romániai magyarság számarányával szinte azonos választási eredménnyel. Eufóriára azonban nincs oka a szövetségnek. Hátra sem dőlhet. A magyar szavazók lassan-lassan fogynak. Ennek oka nem egyszerűsíthető le arra, hogy az erdélyi magyarok elégedetlenek az RMDSZ politikájával. De egyre többen keveslik az elért eredményeket, nem látják az előrelépést az érdekérvényesítésben, a fejlődést a társadalomépítésben, a javulást a gazdaságban, a növekedést az életszínvonalban. Egyre többen kételkednek abban, hogy a politika inkább a közjó megvalósításának az eszköze lenne, mintsem a csoportérdekeké.

Van egy szerencsés körülmény is, ami a választásokkor szerencsétlenségünkre növeli a közömbösséget. Ma az erdélyi magyarság létét nem fenyegeti annyira a román hatalom, mint a magyar–magyar pártharc. (Legnagyobb sérelmünk ma a székely szimbólumok használatának korlátozása, de ez még nem mozgósító erejű. Már nem annyira összefogásra ösztönző. Túllihegtük… Az autonómia pedig még minden erdélyi magyar politikai párt előtt ködös koncepció. Ma is inkább légvár, mint hegyre épülő város.)

Az erdélyi magyar társadalom természetes fogyása mellett a középgeneráció közömbössége és a fiatalok érdektelensége is közrejátszott az elérhetőnél gyengébb eredményben. Ezt a közömbösséget és érdektelenséget megtörni kemény dió.

Nem igaz viszont, hogy az EMNP ellenkampánya sikeres volt. Az ellenkampánnyal csak megerősíteni lehet a kiábrándultakat, kiábrándítani a józanul mérlegelőket nem.

Az sem igaz – enyhén szólva: politikai farkasvakság –, hogy az EP-választások győztese az EMNP, mert úgymond az a kétharmadnyi erdélyi magyarság, aki nem szavazott az RMDSZ-re, valójában a polgári pártot választotta. Valójában a legtöbben azt üzenték távolmaradásukkal, hogy elegük van a politikából, nem bíznak a politikusokban, csalódtak az Unióban."

 

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/3046
Közös elnökségi ülést tartott Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt.
Amiben az a zavaró, hogy nem hódítók győzik le az embert, hanem a nemzeti középszerűség maroknyi serege. Andrei Pleșu írása.
Nem csak Bályokon lesz vadászat a hétvégén: a Cibles-völgyben nem szórakozásból, hanem a sertéspestis miatt ölik le az összes vaddisznót.
Leonard Azamfirei szerint erőltetett volt összemosni az új angol kar és az évek óta követelt magyar kar ügyét.
A közelgő pápalátogatás fokozatosan beizzítja az ortodox nackóhadsereget. Hasítanak rendesen.
Magánlakásokat is kínálnak a zarándokoknak Jászvásáron.
Ha még sokat húzzák-nyúzzák, nem lesz, akit felelősségre vonni. Iliescu az ügy sztárvádlottja.
A legtöbben helyeslik. És persze Bukarestről is megvan a véleményük.
A SRI szerepe eddig sem volt tisztázott az ügyben, az alkotmánybíróság erre rátett még egy lapáttal.
Erdélyi statisztikai szolgálat indult, mely nemcsak a bennünket érintő adatokat, hanem az erdélyi magyar intézményeket is felsorakoztatja.
És ezúttal nem mi, magyarok fenyegetjük a hazát. Sőt, dicséretet is kapunk.
Beindult a nemzeti médiagépezet a közelgő pápalátogatással kapcsolatban. Méghozzá furmányos összeesküvés-elméletekkel.
Ráadásul az intézmény nevét is megváltoztatják a magyar oktatók konzultálása nélkül.
Magyar Házzá alakítja az Iskola Alapítvány a szecessziós palotát, benne a tíz éve közösségi térként működő Moszkva kávézóval.