// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Újra zöldülhetnek a romániai házak

// HIRDETÉS

Új pályázatokra valószínűleg csak jövőre nyílik lehetőség, de reménykedhetnek az alternatív fűtésrendszereik beszerzésének támogatásában mindazok, akik 2011. június 1-je és július 15. között jelentkeztek a Zöld Ház program kiírásaira.

Újraindul a Zöld Ház program – jelentette be hétfőn Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Első körben a 2011. június 1-je és július 15. között leadott, ám el nem bírált pályázatok kerültek terítékre, illetve utalják a támogatást azoknak a nyertes pályázóknak, akiknek az iratcsomóját már elbírálták, de finanszírozási szerződést még nem kötöttek velük. Idén megközelítőleg 13 ezer személy kapja meg a Zöld Ház program keretében elnyert finanszírozást. 

A tárcavezető kitért néhány műszaki részletre is, rámutatott egyebek mellett arra, hogy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó szerződés csakis az aláírás napjától a projekt végéig érvényes, időtartama pedig nem haladhatja meg az aláírástól számított 12 hónapot. Elmondta továbbá, tudatában vannak annak, hogy mivel a program elég hosszú ideig stagnált, számolni kell bizonyos eltérésekkel. Sok pályázat esetében például az eredeti terv már nem felel meg a piacon található technológiai megoldásoknak, vagy éppen a pályázó szükségleteinek, ezért a szaktárca és a Környezetvédelmi Alap biztosítja az eredeti projekt módosításának lehetőségét azzal a céllal, hogy minden felszerelt berendezés maximálisan hatékony legyen.

Korodi ugyanakkor megjegyezte, szeretné mielőbb újraindítani a 2008 és 2011 között sikeresen működő programot, de lehetséges, hogy csak jövőre lesznek új kiírások.

„Mindannyian tudjuk, hogy a Zöld Ház programnak nem csak környezetvédelmi hozadéka van, illetve az nem csak a hőenergia fogyasztást csökkenti, hanem az egyes személyek költségeit is, hiszen lényegesen kisebb lesz a fűtésszámlájuk. 2008-ban ez fűtés esetében 30 százalékos megtakarítást jelentett, meleg víz esetében pedig 60 százalékosat. Tekintettel a mai technológiai megoldások hatékonyságára, a megtakarított összeg ma már jelentősen nagyobb lehet” – véli Korodi.

Mint ismeretes, a Zöld Ház program keretében alternatív fűtésrendszerek beszerzésére pályázhattak a lakosok.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS