Folytatódik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar főtanszéke létrehozásának megtagadása miatti konfliktus, miután Mihnea Costoiu felsőoktatásért felelős tárca nélküli miniszter közvetítése sem volt eredményes az ügyben. Az egyetem román többségű szenátusa továbbra sem hajlandó rábólintani az önálló magyar oktatási struktúrák létrehozására, ezért az egyetem vezetőségének magyar tagjai tiltakozásul beváltották korábbi fenyegetésüket, és kiléptek a testületből.

Azt ugyanakkor már a tárgyalások előtt sejteni lehetett, hogy a miniszter valójában nem közvetíteni érkezett, és nem támogatja a magyar főtanszék létrehozását. Egy korábbi rendezvényen ugyanis kijelentette: a politikum nem avatkozhat be az egyetemek működésébe, mivel tiszteletben kell tartani az egyetemi autonómiát. Ezzel egyértelművé tette, hogy osztja az egyetem vezetőségének nézeteit, amely szerint az egyetemi autonómiára hivatkozva tagadják meg a magyar vonal létrehozását.

Ezzel ugyanakkor Costoiu egyértelműen azt sugallja, hogy Romániában nem kötelező a törvények betartása. A magyar főtanszék létrehozását ugyanis a hatályos oktatási törvény követeli meg, amely szerint a multikulturálisnak minősülő egyetemeken – a kolozsvári BBTE-n, a marosvásárhelyi színművészetin és a MOGYE-n – magyar főtanszékeket kell létrehozni.

Ismeretes, hogy 2012-ben az Ungureanu-kormány – amelynek az RMDSZ is tagja volt – sürgősségi kormányrendeletben próbálta meg rákényszeríteni az egyetem vezetőségét a törvény betartására. A magyar oktatási vonal létrehozását kimondó rendelettel megpróbálták orvosolni a szenátus mulasztását, azonban az egyetem vezetősége azt bíróságon támadta meg, majd az akkori ellenzék – amelynek fő erejét a most az RMDSZ-szel kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) adta – a magyar vonal létrehozása miatt bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, és sikerült is megbuktatnia azt.

Costoiu tehát tulajdonképpen csupán következetesen képviseli azt az álláspontot, amelyet akkor vallottak: eszük ágában sincs beleegyezni a magyar nyelvű felsőoktatás önállóságát kibővítő, és ezzel az erdélyi magyar közösség megmaradását erősítő magyar főtanszék létrehozásába. Már csak azért sem, mert kampányév van: alig egy hónap múlva európai parlamenti választásokat, novemberben pedig elnökválasztást tartanak, az ellenzék pedig az amúgy is soviniszta, magyarellenes közhangulatban bizonyosan nem hagyná ki a magas labdát, azt a lehetőséget, hogy magyarbérencséggel vádolja meg a PSD-t.

A helyzetet az teszi még súlyosabbá, hogy szociáldemokraták ezzel konkrétan megsértik az RMDSZ-szel kötött koalíciós megállapodást. Abban ugyanis az RMDSZ kormányra lépésének feltételeként konkrétan szerepel a MOGYE magyar főtanszékének létrehozása. Ez rövid időn belül a második ilyen alkalom, hiszen Dan Șova közlekedési miniszter nemrég közölte: nem építik meg a teljes nyomvonalon az észak-erdélyi autópályát, hanem a Marosvásárhely és Brassó közötti szakaszon legfeljebb gyorsforgalmivá bővítik a már meglevő utat. A koalíciós egyezményben ugyanakkor a szövetség az észak-erdélyi sztráda folytatását is feltételül szabta.
Ilyen körülmények között fölmerül a kérdés: milyen érdekérvényesítési potenciállal rendelkezik a szövetség a kormányon belül, szándékában áll-e megpróbálni a feltételek teljesülésének kikényszerítését, és ha ez nem sikerül, hajlandó-e mérlegelni, hogy van-e a romániai magyar közösség szempontjából haszna a további kormányon maradásnak.