Két pápát is szentté avattak vasárnap

Több százezres tömeg előtt avatták szentté vasárnap a Vatikánban XXIII. János és II. János Pál korábbi pápákat.
Hirdetés

Szentté nyilvánította XXIII. János és II. János Pál pápát Ferenc pápa vasárnap Rómában a kanonizációs formula felolvasásával. Ez az első eset, hogy egyszerre két pápát kanonizáltak. A szentté avatási rítusra a szertartás elején került sor, 150 bíboros, 1500 püspök és a világ minden tájáról érkezett 6000 pap részvételével, két tucat államfő, illetve uralkodó, tíz kormányfő és számos miniszter, összesen 93 ország delegációjának jelenlétében.

A mise előtti órában – délelőtt 9 órától tíz óráig – az eseményre összegyűlt hívek az isteni irgalmasság rózsafüzér imájával és a Mindenszentek litániájával készültek a szertartásra. Az oltár közelében felsorakozó kórusok között van a Sixtus-kápolna kórusa, a római és a (XXIII. János szülőhelyének számító) bergamói egyházmegye, valamint a krakkói filharmonikusok kórusa.

A tömeg óriási üdvrivalgással fogadta a szertartásra a Szent Péter-bazilikából kivonuló Ferenc pápát, majd a néhai egyházfőknek, különösképpen II. János Pál pápának a kivetítőkön feltűnő képmását. A ceremónia előtt Ferenc pápa megölelte a misét koncelebráló bíborosok közt, az első sorban helyet foglaló nyugalmazott pápát, XVI. Benedeket, akinek megjelenését a téren ugyancsak nagy örömujjongással fogadta a tömeg.
A szentmise elején Angelo Amato bíboros, a Szentté avatási kongregáció prefektusa a posztulátorok kíséretében a pápa elé járult és egymás után háromszor kérte Boldog XXIII. János (1958-1963) és II. János Pál (1978-2005) szentté avatását. Az egyházfő minden egyes kérelemre válaszolt, a harmadszori kérelem után pedig elmondta a szentté avatás ünnepélyes formuláját, amellyel kiterjesztette az új szentek tiszteletét az egész világegyházra.

Hosszas gondolkodás után, többször is Isten segítségét kérve és meghallgatva sok testvérünk véleményét a püspökségben, szentté nyilvánítjuk és szentként határozzuk meg Boldog XXIII. Jánost és II. János Pált, beírjuk nevüket a szentek katalógusába, és elrendeljük, hogy az egész egyházban odaadóan tiszteljék őket a szentek sorában” – mondta a szentté avatási formulában a hivatalban lévő katolikus egyházfő, akinek bejelentését hatalmas ovációval és dübörgő tapssal fogadta az eseményre összegyűlt több százezer hívő. Sokan sírva fakadtak. Ezzel egyidejűleg Róma-szerte megkondultak a templomok harangjai.

A bejelentés után a hívek magasba emelték a magukkal vitt lobogókat és fényképeket, főleg a lengyel zászlókat és II. János Pál képeit, amelyeket a szervezők kérésére addig maguknál tartottak. Közvetlenül a szentté avatás után a Szent Péter-bazilika előtt felállított szabadtéri oltárhoz vitték XXIII. János és II. János Pál pápa relikviatartóit. II. János Pál relikviatartója ugyanaz volt, mint a 2011-es boldoggá avatásán, és XXIII. Jánosnak ugyanilyen ereklyetartót készítettek. XXIII. János testéből egy apró darab került az ereklyetartóba, II. János Pálnak pedig néhány csepp vére.

II. János Pál pápa relikviatartóját Floribeth Mora Díaz, az a Costa Rica-i asszony adta át Ferenc pápának, akivel a lengyel pápa csodát tett: az asszony a pápához intézett imának köszönhetően gyógyult meg. XXIII. János ereklyetartóját rokonai vitték az oltárhoz.

A Szentté avatási kongregáció prefektus bíborosa hálát adott Ferenc pápának a szentté avatásért, felcsendült az örömének, és innentől folytatódott az ünnepi szentmisék rendes menete. Az Evangélium részleteit görög és latin nyelven olvasták fel.
A szentekhez intézett imákban már XXIII. Jánost és II. János Pált is megemlítik.

 

A pápa bátor embereknek nevezte az új szenteket

 

Ferenc pápa szerint „bátor ember” volt a szentté avatott két pápa, mert nem féltek szembenézni az ember szenvedésével és sebeivel, ezáltal tanúbizonyságát adva az egyháznak és a világnak Isten jóságáról és könyörületességéről. „Az új szentek a XX. század papjai, püspökei és pápái voltak. Ismerték a század tragédiáit, de nem hagyták, hogy azok maguk alá gyűrjék őket, erősebb volt bennük Isten, a hit az ember megváltójában és a történelem urában, Jézus Krisztusban; erősebb volt bennük Isten irgalmassága” – mondta a szentté avatási rítust követő homíliájában a katolikus egyházfő vasárnap a római Szent Péter téren.

 

XXIII. János második csoda nélküli és II. János Pál gyors szentté avatása

Amúgy több mint ötven év kellett XXIII. János szentté avatásához, amelyhez az előírt második csodatevés sem volt szükséges. A hívők által már a temetésén szentnek kikiáltott II. János Pált kevesebb mint tíz év alatt kanonizálták.
 
II. János Pál 2005. április 8-ai temetésén a hívők Santo subito! (Azonnal avassák szentté!) feliratú táblákat tartották a magasba. Az utód, XVI. Benedek már április végén engedélyezte II. János Pál kanonizációs eljárásának elindítását, amelyhez az egyházi előírások szerint a haláltól számított öt évet kellett volna várni.
A kanonizáció első lépcsőjének számító boldoggá avatás is gyorsan lezárult: a lengyel pápát 2011. május elsején XVI. Benedek avatta boldoggá a római Szent Péter téren bemutatott misével. A szertartáson mintegy másfél millióan vettek részt, közöttük 90 állami és egyházi delegáció. A boldoggá avatáson II. János Pál nyitott koporsóját a Szent Péter bazilika főoltáránál helyezték el, amelyhez a hívők két napig zarándokoltak. Ezt követően II. János Pál földi maradványait visszahelyezték a Szent Péter bazilika altemplomába.
A boldoggá és szentté avatásnak szokás szerint több szakasza volt Lengyelországban és Rómában is, amelyeket az úgynevezett posztulátor  következett, vagyis az a teológiában, egyházjogban és történelemben jártas személy, aki mintegy ügyvédként az ügy előremeneteléért felelős. II. János Pál posztulátora a lengyel Slawomir Oder atya volt.
A vatikáni Szentté Avatási Kongregáció előtt zajlott eljárásban 130 tanút hallgattak meg, akik pro és kontra nyilatkoztak az egyházat 1978 és 2005 között vezető pápa kanonizációjáról. A titkosított jegyzőkönyv ellenére a tanúk között szereplő Andrea Riccardi történész, a Szent Egyed közösség vezetőjének most kiadott könyve arról számol be, hogy Carlo Maria Martini milánói érsek például túl gyorsnak tartotta II. János Pál kanonizációját.
 

Az eljárás során két csodát tulajdonítottak II. János Pálnak: a hozzá intézett ima meggyógyította a Parkinson-kórban szenvedő Marie Simon-Pierre Normand francia szerzetesnőt, és hasonlóképpen gyógyult meg Floribeth Mora Díaz Costa Rica-i asszony is.  Mindketten jelen lesznek II. János Pál vasárnapi szentté avatásán.

XXIII. János öt évig (1958-1963) vezette az egyházat. Halálától számítva kanonizációja több mint ötven évig tartott. Az Olaszországban „jó pápaként” ismert XXIII. Jánost a jubileumi szent évben, 2000. szeptember 3-án II. János Pál avatta boldoggá. Az ügy posztulátora az olasz Giovangiuseppe Califano atya volt, aki szintén jelen lesz a szentté avatáson. XXIII. János csodájának Caterina Capitani nápolyi nővér 1966-os meggyógyulása számít. A szerzetesnő azóta már elhunyt, szerzetesrendjének tagjai vesznek részt a szentté avatáson. A két néhai pápa koporsóját most nem állítják ki, a hívők a szentté avatás után a Szent Péter bazilika altemplomában levő sírjaikhoz járulhatnak.

Ferenc pápa 2013. júliusában írta alá a kettős szentté avatás dekrétumát, és pápai hatáskörénél fogva úgy határozott, hogy XXIII. János szentté avatásához nem szükséges még egy csoda.

 

A kettős szentté avatás számokban

A szentté vatás nemcsak egyházi jelentőségénél fogva, hanem a résztvevők és a szervezés számait tekintve is rendkívüli esemény volt.
 
800 ezer – 1 millió zarándokot vártak Rómába a szentté avatásra. Ezekből mintegy 250 ezren fértek be a Szent Péter térre, a tér és az Angyalvár közötti területre és a Vatikán környéki többi utcába. Mintegy ezer magyar zarándok is volt közöttük.
Lengyelországból 300 ezer hívőt vártak. Összesen 5000 autóbusz érkezett egész Európából. A tömegben 1,2 millió szentképet osztottak ki XXIII. János és II. János Pál arcképével, a szentté avatási szentmise 150 ezer példányban nyomtatott szövegét és 4 millió palack vizet.
A Szent Péter téren mintegy hatezer pap olt jelen és ugyanekkora volt a több mint kilencven hivatalos állami delegáció összlétszáma is. 150 bíboros, 70 diakónus és több mint 800 áldoztató pap volt a misén, valamint 24 uralkodó és államfő.
Rómában 14 óriás vetítőn egyenesben közvetítették a szentmisét. Az egyik ilyen a Colosseum oldalán lógitt. A szentté avatást az egész világon 2,5 milliárdan követték. 500 olasz és külföldi moziteremben is egyenesben közvetítették az eseményt.

A zarándokok biztonságát az olasz hatóságok közel 10 ezer tagja felügyelte. Közöttük 3000 rendőr, csendőr, pénzügyőr van, s a polgári védelem több mint 2500 tagja. 16 egészségügyi pont működik szombattól a Vatikánnál és Róma központjában, valamint 80 úgynevezett elsősegély csapat. 77 mentőautó áll készenlétben és egy tábori kórházat is felállítanak a Vatikánhoz közel. 5 „mama-ponton” várják a kisgyermekkel érkező édesanyákat.
A római köztisztasági hivatal (Ama) ezer dolgozója tisztítja az utcákat a mise előtt és után. 980 vegyi vécét állítottak fel.

 

 

Hirdetés