// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Tíz éve NATO-tag Románia

// HIRDETÉS

Romániának a tíz évvel ezelőtti NATO-csatlakozása alkalmából tartott ünnepi ülésen mindenki egyet értett abban, hogy óriási diplomáciai siker volt az Észak-atlanti Szerződés Szervezetbe való belépés.

Ünnepi ülést tartott Romániának a tíz évvel ezelőtti NATO-csatlakozása alkalmából kedden a parlament. A törvényhozás két házának együttes ülésén Traian Băsescu államfő beszédében hangsúlyozta, a NATO-tagság Románia számára komoly anyagi hasznot is hozott, hiszen 2002 óta – amikor Románia meghívást kapott az észak-atlanti szövetségbe – jelentősen megnőttek a külföldi beruházások, és felgyorsult az ország fejlődése.

 

Băsescu szerint Romániának folytatnia kell európai útját, és a politikusoknak el kell mondaniuk az állampolgároknak, hogy az ország jó úton halad. „Bölcs döntés volt a NATO-csatlakozás, és az csak a román politikusok hibája, és nem a tíz évvel ezelőtt hozott döntésnek a következménye, hogy ma nem él jól valamennyi román állampolgár” – mondta Băsescu. Kiemelte: Románia a modernkori történetében először szövetségese valamennyi nyugati hatalomnak. Úgy vélte, hogy a NATO-csatlakozás után az Egyesült Államokkal való kapcsolat mélyítése javított Románia nemzetközi pozícióján, és ennek a partnerségi kapcsolatnak köszönhetően is a legjobb biztonsági garanciákkal rendelkezik most az ország.

 

Victor Ponta román miniszterelnök szerint Románia 1989 után „kiváltságos” biztonsági helyzetben van, és az a kötelessége, hogy nemzetközi szövetségeseivel együtt biztosítsa Moldova, Grúzia és Ukrajna területi épségét.

 

A parlamenti ülésen az RMDSZ nevében Borbély László képviselő, a szervezet politikai alelnöke is felszólalt. Elmondta, hogy az RMDSZ cselekvően támogatta Románia NATO-tagságát, és a romániai magyar közösségnek is jelentős szerepe volt a NATO és az EU-tagság támogatásában.

 

A politikus elmondta, kellemes meglepetés volt számára a NATO központi irodájában tett látogatásakor az az elismerés, amit Románia a NATO-tisztviselőktől kapott. „Ez egyértelműen arra enged következtetni, hogy az első évtized intenzív együttműködése eredményesnek tekinthető, de eljött az ideje, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk Európa biztonsági kihívásainak” – fogalmazott.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS