Beindult a nyüzsgés a kolozsvári magyar főkonzulátus udvarán: március 24. óta folyik a szavazás a magyar Országgyűlésbe igyekvő pártokra. Vagyis a külhoni állampolgárok itt is leadhatják leveles voksukat. Nem konkrétan a konzulátus épületében, mert az Magyarországnak számít, ezért ott tilos.
A hivatal termeket bérelt ugyanabban az udvarban, ott állnak az urnák, kicsit arrébb pedig tájékoztatnak az azonosító kitöltésének, a szavazásnak, borítékolásnak a menetéről. Hogy az eligazítás nem felesleges, azt a Nemzeti Választási Iroda (NVI) legfrissebb statisztikái bizonyítják: a levélben érkező
szavazatok mintegy tíz százaléka érvénytelen.
Hogy mit lehet elrontani? Sokmindent: mert külön borítékolni kell a szavazatot, majd azt nagy borítékba tenni az azonosító nyilatkozattal együtt, mindent aláírni és leragasztani. A választók nem elég gondosan töltik ki azonosító nyilatkozatukat, illetve nem ügyelnek arra, hogy a szavazatot tartalmazó borítékba ne tegyék bele az azonosító nyilatkozatukat – mondta ma az MTI-nek az NVI elnöke.
A Budapestre már visszaérkezett és ellenőrzött levélszavazatoknak általában a 10 százaléka hibás, de állítása szerint van olyan munkaasztal, ahol a 30 százalékuknál volt valamilyen érvénytelenséget okozó probléma. (A személyes szavazásnál a leadott voksoknak körülbelül 1 százaléka szokott érvénytelen lenni.)
Típushiba, mondta Pálffy Ilonda, hogy a visszaérkező boríték nincs leragasztva; a kis boríték nincs leragasztva; több szavazólapot és több nyilatkozatot tartalmaz a válaszboríték; nincs azonosító nyilatkozat, vagy azt nem írták alá; hiányos az azonosító nyilatkozat.
Ezt már azután olvastuk, hogy jól kicsodálkoztuk magunkat azon, hogy a könnyített honosítás élharcosa, a demokráciaközpontok megalapozta párt, az EMNP elnöke,
Toró T. Tibor is segítséggel tölt ki, borítékol, ragaszt.
Ikszelni azért egyedül ikszelt, az urnába dobás pedig valódi performansszá vált a sajtó kedvéért. Közben jöttek a bácsik-nénik a tavaszi napsütésben, nyüzsgött a konzulátus udvara. Naponta több százan voksolnak, tudtuk meg, és péntekre mindig megugrik a szavazókedv.
Folyamatosan küldik Budapestre a voksokat, ahova postán 11 ezer szavazat érkezett, a csíkszeredai, a szabadkai és a kolozsvári külképviselettől pedig mintegy tízezer. 80-120 ezer levélszavazatra számítanak április 6. estéjéig. Voksokat leadni a kolozsvári konzulátuson április 6-án este hétig lehet. Toró szerint itt érdemes, mert innen időben eljutnak a szavazatok a választási irodához.
Miután magyar állampolgárként szavazott, és ha már ott volt a sajtó, akkor Toró T. Tibor
román állampolgárként rátért az autonómiára is.
Míg az RMDSZ és az MPP autonómiatervezetét most csiszolja össze egy erre összehívott bizottság, az EMNP honlapján tette közzé saját és a Székely Nemzeti Tanács elképzeléseit, hogy mindenki szóljon hozzá. És majd ők is hozzászólnak az RMDSZ-MPP koprodukcióhoz.
A régiókról szóló kerettörvény-tervezetet román pártokkal és politikusokkal is megvitatnák, pl. a konstancai botrányhős-polgármesternek, Radu Mazărének semmi kifogása sincs az autonómia ellen. Az EMNP keresi az együttműködést az erdélyi románok autonomista szervezetével, a nemrég bejegyzett Demokratikus Erdély Ligával is.
Székelyföldet különleges jogállású régiónak szeretné a párt, Partiumnak kulturálisat szánna, és ezekről autonómia-turnét is szervez a közeljövőben – mondta Toró. Újságírói kérdésre válaszolta, hogy második körben szélesítenék a turné célállomásait, és hagyományos román régiókat is felkeresnének.
Bukovinában, Dobrudzsában, Bánságban keresik majd a párbeszédet nemcsak az érdeklődő és régiós felosztásra nyitott román értelmiségiekkel, hanem az ebből már politikai célkitűzést is formáló hazai csoportokkal. Mert Toró szerint Romániában erősödik az autonómiatrend.