Ájzbergként közelednek Kolozsvárhoz a különböző fővárosok. Ifjúsági, kulturális… apropó, szex nem lehet? Bizisten, nagyobb nézőszámot generálna, a bevételekről nem is beszélve. Szóval fővárosközelben szaporodni kezdenek a legkülönbözőbb fiatal meg kulturális projektek. (A szex is szaporodik, de valamiért nem annyira nyilvánosan.)
Itt van máris a legújabb. Reaktor. Petőfi Sándor ucca 4. (Tehát nem a csendes Petőfi ucca, ma Avram Iancu.) Teljes nevén Alkotási és kísérleti reaktor. A ma délelőtt 11-kor tartott sajtótájékoztatón az ötletgazdák és működtetők meglepő dolgokat mondtak a sajtó képviselőinek. Fő céljuk egy alternatív kulturális tér létrehozása. Mert hogy sajnos nincs elég belőlük Kolozsváron. Igazi bombahír ez. Nem sorolom a forradalom utáni alternatív kulturális helyeket, estig se érnék a végükre. Az ilyen lerágott csontszerű panelek ismételgetése egészen vicces.
De vannak valóban új dimenziói a Reaktornak. Egy kolozsvári független színház. Állandó független színháza még nem volt a Kincses Városnak, a szervezők szerint. Na, most lesz. És ez jó. Afféle aggregátor lesz a Reaktor, ahol elfér minden független társulat, egy fedél alatt. Magyar színekben a Váróterem Projekt játszik majd a pályán. És ez is jó.
Viszont szép lassan kiderült a tájékoztató során, hogy itten nemcsak színház lesz. Lesz itten performansz, kiállítás, műhely, workshop, koncert, könyv, moly, ami művészetet csak elbír a föld. És akkor már világosabb a kép. A Reaktor egyfajta Ecsetgyár-klón. Aki oda már nem fér be, az eljön ide. És végeredményben ez is jó.
Ami nem jó, hogy a kultúrára szánt anyagi források, a szervezők szerint, nem gyarapodnak az alternatív kultúrterekkel egyenes arányban. És mint tudjuk, bármilyen teret könnyű elindítani. Megtartani annál nehezebb. Ha nincs rá költség. De egyelőre, hajrá Reaktor!