A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke és Vargha Mihály múzeumigazgató vezette végig az államfőt a forradalmat idéző állandó és időszakos kiállításon. Áder János megtekintette az egyetlen épen megmaradt ágyút a Gábor Áron által öntött mintegy hetven ágyú közül. A székelyföldi templomok harangjaiból öntött ágyúkkal a háromszéki székelyek eredményesen fordultak szembe az osztrák császári és az orosz cári seregekkel. A köztársasági elnök Felsőcsernátonban a Haszmann Pál múzeum gyűjteményét tekintette meg.
Kézdivásárhelyen mintegy négyszázan várták Áder Jánost a város főterén, ahol megkoszorúzta Gábor Áron egészalakos szobrát. A köztársasági elnök rögtönzött beszédében köszönetet mondott azért, hogy ápolják a forradalom hőseinek emlékét. Hozzátette: bár a forradalom és a szabadságharc elbukott, a hősök áldozata nem volt hiábavaló, hiszen 18 évvel később a kiegyezés által a forradalom szinte valamennyi célja valóra vált.
A nyergestetői csata emlékhelyén mintegy százötven ember várta a köztársasági elnököt. Az 1849. augusztus elsején zajlott csata a székelység önvédelmi harcának egyik kiemelkedő jelképe. Áder János kopjafát állított a csatában elesett hősök közös sírján. Újságírói kérdésre az elnök kifejtette, hogy az 1848-49-es emlékhelyek lehetőséget teremtenek a magyarországiak és a Székelyföldön élők számára a közös történelmi múlt ápolására.
A köztársasági elnök a Csíkszereda szomszédságában fekvő Madéfalván megkoszorúzta a 250 évvel ezelőtti vérengzés emlékművét. 1764-ben a császári erők azt torolták meg Madéfalván, hogy a székelyek nem fogadták el Mária Terézia császárnőnek a kiváltságaikat megszüntető rendelkezéseit.Áder János és felesége, Hercegh Anita a látogatás minden helyszínén szóba elegyedett a köszöntésére összegyűlt emberekkel.
A köztársasági elnök kedd este még ellátogat Gyergyószentmiklósra is, az utazás szerdán Kolozs megyében folytatódik.