// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Romániai munkavállalókat hálózott be a polip

// HIRDETÉS

Jól fizető munkákat ígértek nekik, ehelyett szinte rabszolgaként kellett dolgozniuk: romániai férfiak és nők kerültek az olasz maffia „karmaiba”. Az ún. Franco-műveletben most született ítélet.

Az olasz maffiának dolgozott az az emberkereskedelemmel foglalkozó bűnözői csoport, amely Kolozs, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Maros és Hargita megyékből toborzott munkavállalókat, akiket aztán „rabszolgamunkára” kényszerítettek Olaszországban. A hálózatot egy kolozsvári nő, Maria Sâncărian vezette. Ő teremtette meg a kapcsolatot az olasz Ndraghetta maffiához tartozó Arturi klánnal, amelynek tagja volt férje, Arturi Francesco is, vagyis Franco – innen a nyomozás elnevezése. A méltán hírhedt Ndraghetta tevékenysége igen szerteágaző, fő „specialitásuk” az emberrablás, illetve a drog- és emberkereskedelem. Maria Sâncăriannak amúgy igen „gazdag” bűnözői múltja van Romániában és Olaszországban is: eddig már ötször volt elítélve befolyással való üzérkedés, csalás, illetve kényszermunka miatt.

A nyomozás kiderítette, hogy a hálózat tagjai több mint 49 személyt vittek ki Olaszországba, jó munkalehetőségeket és magas fizetéseket ígérve nekik, ahol aztán úgy bántak velük, mint a rabszolgákkal. A különböző korosztályokba tartozó (19 és 70 év között), az ország több megyéjéből származó férfiak és nők elviselhetetlen körülmények között laktak, arra kényszerítették őket, hogy a mezőgazdaságban, építkezéseken, háztartásokban dolgozzanak, időseket és gyermekeket gondozzanak, illetve szórakozóhelyeken „társasági hölgyekként” tevékenykedjenek. Irataikat elvették, állandóan szemmel tartották őket, nem volt munkaszerződésük, sem pedig letelepedési engedélyük.

A nyomozás 2004-ben kezdődött az ügyben, a Szervezett Bűncselekmények Elleni Ügyosztály 2010-ben küldte bíróság elé az emberkereskedőket, ítélet most született: Maria Sâncărian 6 éves börtönbüntetést kapott és 200.000 euró megfizetésére kötelezték, társait, a kolozsvári Francisc Kádárt 3 éves és 6 hónapos, míg a szatmári Vasile Stant 3 éves börtönbüntetésre ítélték.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS