Ma van a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja, a magyar Országgyűlés 2000. június 13-án döntötte el, hogy minden év február 25-én megemlékeznek a totalitárius rezsim halottairól.
Azért éppen február 25., mivel 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt akkori főtitkárát a megszálló szovjet csapatok, és tartották fogva 8 évig. Ezzel kezdődött a kommunista terror Magyarországon; a történészek egyetértenek abban, hogy a megfélemlítés már 1945-től kezdetét vette, hiszen a Belügyminisztérium a kommunista párt kezében volt – hátuk mögött a szovjet hadsereggel –, majd az elnyomásuk 1989-ig tartott.
Romániában egyébként nem ezen a napon, hanem – a parlament 2011. októberi döntése értelmében – augusztus 23-án, a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján, valamint december 21-én, a kommunizmus romániai áldozatainak emléknapján tisztelegnek.
Tőkés László, a ’89-es temesvári forradalom központi alakja, európai parlamenti képviselő tegnapi közleményében „hitünk hőseire” emlékezett: Márton Áron gyulafehérvári püspökre, aki nemcsak a katolikusok, hanem egész Erdély és valamennyi elnyomott védelmében viselt börtönt és szállt szembe a zsarnoksággal; Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkipásztorra, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc megtorlása következtében szenvedett vértanúságot, hívei és népe szolgálatában; Újvárossy Ernő építészre, aki a temesvári református gyülekezeti ellenállás oszlopos tagjaként az 1989-es népi felkelés első áldozataként adta életét a szabadságért.
A marosvásárhelyi Pro Európa Liga társelnöke, Smaranda Enache emberjogvédelmi aktivista eközben a Székelyhonnak arról beszélt, hogy a kommunizmusnak a Szovjetunióban és Közép-Európában több tízmillió áldozata volt, ezért fontos erről megemlékezni, de erre nem elég egyetlen vagy néhány nap az évben.