Az ukrán parlament két évvel ezelőtt hagyta jóvá a kétnyelvűséget szavatoló nyelvtörvényt azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát. A magyar nyelvet így Kárpátalján a nagyobb települések közül Beregszászon ismerték el hivatalosan regionális nyelvként.
A hónapok óta tartó konfliktusban felülkerekedő, magukat nemzeti elkötelezettségűnek és európai integráció pártinak beállító csoportok a hétvégén az elsők között törölték el a jogszabályt. Szakértők szerint ennek oka is az orosz-ukrán ellentétre vezethető vissza. Szerintük a hatalomra kerülők attól félnek, hogy az orosz nyelv túl erős pozíciója veszélyezteti nyelvüket és kultúrájukat. Tudniillik, Ukrajnában a nem ukrán anyanyelvű lakosság 95 százaléka orosz anyanyelvű.
Oleh Tyahnyibok, a nacionalista Szabadság párt vezetője azt mondta, a jogszabályt azért kellett eltörölni, mert 2012-ben súlyos törvénysértéssel fogadták el. Ezzel együtt ígéretet tett egy új, mindenkit kielégítő nyelvtörvény kidolgozására.
A kárpátaljai magyaroknak a nyelvtörvény eltörlése semmit sem jelent, hiszen úgy ahogy a nyelvtörvény elfogadása sem hozott semmi pozitívumot számukra, úgy annak eltörlése sem fogja negatívan érinteni őket.
Megkésett magyar reakciók
A magyar anyanyelvű kisebbségek nyelvhasználati lehetőségei miatt a Kereszténydemokrata Néppárt és a Jobbik is szót emelt, kampánytémává téve azt. Utóbbi párt képviselője, Szávay István követelte Martonyi János magyar külügyminiszter lemondását is, amiért a „jó és hasznos” nyelvtörvény betartatásáért a magyar kormány „nem tett az ég világon semmit”.
A Visegrádi Csoport (V4) külügyminisztereinek hétfő kora délutáni Budapesten tartott tanácskozása után Martonyi János, a közös nyilatkozat közzététele után arról beszélt, hogy a nyelvtörvény eltörlése nem jó hír, hanem a rossz irányba mutató elmozdulás, ugyanakkor az ukrán nagykövet már jelezte feléjük, hogy az ukrán parlament hamarosan a szomszédos országok számára elfogadható nyelvtörvényt fogad majd el.
Mi a következő lépés?
Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának igazgatója a Vs.hu-nak elmondta: papíron létezett a jogszabály, de a gyakorlati alkalmazásához sem végrehajtási mechanizmus, sem anyagi forrás, sem politikai szándék nem volt. Hiába mondta például ki a nyelvtörvény, hogy a jogszabályokat le kell fordítani kisebbségi nyelvekre is, még magának a nyelvtörvénynek sem készült el a hivatalos magyar nyelvű fordítása.
Hogy a nyelvtörvény eltörlése után mi lesz a következő lépés, azt még nem tudni, mert az elmúlt években rengeteg különféle ötlet felmerült már a kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatban. „Szvoboda azt ígérte, hogy olyan nyelvtörvényt dolgoznak ki, amivel mindenki elégedett lesz. Kevés esélyt látok arra, hogy mi, kárpátaljai magyarok is elégedettek leszünk, de várjuk meg: nincs még olyan tervezet, amelynek a szövege általánosan ismert lenne.” – mondja Csernicskó.