Halász Judittól az erdélyi identitásig – ezeket ajánljuk a Filmtettfesztről

Kolozsvárnak is van „Oktoberfestje”, csak ezen nem a sörök, hanem a filmek iránti szomjúság játssza a főszerepet. A Filmtettfesztet, amely a kortárs magyar filmművészet legjelentősebb erdélyi seregszemléjének számít, rendszerint október elején rendezik, idén már 22. alkalommal.

És ami fontos: bár a központi helyszínnek Kolozsvár számít, nemcsak a kincses városban tartanak vetítéseket és rendezvényeket, hanem összerdélyi/partiumi/bánsági szinten, idén például 19 település 26 helyszínén. További számok: 10 új magyar nagyjátékfilmet mutatnak be, 4 klasszikus remekművet, 3 egészestés dokumentumfilmet, illetve a Filmgalopp elnevezésű versenyszekció rövidfilmjeit, és jópár meghívott is jelen lesz – nem fogunk itt felsorolást és névsorolvasást tartani, akit érdekel, nézze meg a filmtettfeszt.ro oldalon.

Viszont: kiemelünk a fesztivál kínálatából 5 programpontot (filmet, eseményt, meghívottat), amiről úgy gondoljuk, hogy „must see”. Hogy miért épp ötöt és miért épp ezeket – ennyi önkényes szubjektivitás engedtessék meg nekünk.

Ja, az idei Filmtettfeszt október 5. és 9. között zajlik – lássuk a Főtér megelőlegezett toplistáját!

Halász Judit

Igen, „csak” így. Nagyon kevesen élhetnek a magyar glóbuszon olyanok, akik nem ismerik Halász Judit nevét: dalain, megzenésített verselőadásain nemzedékek sora nőtt fel, sokan valószínűleg álmukból felriasztva is képesek lennének eldúdolni a Micimackót, a Csiribirit, a Bóbitát, az Altatót, a Szél hozott, szél visz elt és megannyi – főként gyerek- és ifjúsági – slágert. Olyannyira, hogy ez el is homályosította kicsit a tényt, hogy kiváló színművész, több klasszikus magyar film női fő- és mellékszereplője – ezek közül két mesterművet, a Szabó István rendezte Szerelmesfilmet és Rózsa János Pókfociját vetítik a fesztiválon, amelynek Halász Judit lesz a díszmeghívottja, férjével, a már említett Rózsa Jánossal együtt. És még valami: a népszerű művésznő pont a Filmtettfeszt idején, október 7-én ünnepli a 80. születésnapját, itt, Kolozsváron – úgyhogy ezúttal a közönség énekelhetné el neki, hogy Boldog, boldog, boldog születésnapot!

Janovics Jenő 150

Köztudott, hogy Kolozsvár a magyar film egyik bölcsője: a múlt század elején a kincses városban Janovics Jenő vezetésével virágzó filmgyártás működött. A nagyhatalmú színházigazgató és filmrendező, illetve producer valóságos „Kolozswoodot” teremtett, kár, hogy a keze alatt készült némafilmek tucatjaiból alig néhány maradt fenn. Janovics Jenő 150 évvel ezelőtt született a kárpátaljai Ungváron, a Filmtettfeszt pedig több programponttal is igyekszik felhívni a figyelmet az életművére – amelyet, örvendetes módon, mintha a román kulturális élet (elsősorban a TIFF) is kezdett volna felfedezni az utóbbi években. Konferenciát szerveznek az emlékére, ismét levetítik A tolonc című restaurált némafilmet (amelynek Janovics a forgatókönyvírója, a Casablancával később Oscar-díjat nyert Kertész Mihály pedig a rendezője), és bemutatják az eddigi legteljesebb pályaképet feldolgozó Janovics-monográfiát is. Erre mondják, hogy hiánypótló.

Erdők nélkül nincs Erdély

A kulturális után a természeti örökség következik, amely ugyanúgy az erdélyi identitás része. A Szabó Attila rendezte dokumentumfilm címére csak bólogatni tudunk. Nem valami szépelgő természetfilmről van azonban itt szó: a film témája – a Méregzöld mesék folytatásaként – az illegális fakitermelés és annak politikai és jogi vetületei. Középpontjában a bizonyára sokak által ismert szász-magyar környezetvédelmi és emberi jogi aktivista, Hans Hedrich áll, aki valóságos szélmalomharcot folytat a transzilván örökségnek számító erdők megóvásáért. Természetpusztítás, nagyvállalati és hatósági korrupció: „politikus nóta, aktuális téma”, hogy egy ismert