Kezdődik Erdély legnagyobb magyar filmes seregszemléje, ennek kínálatából csemegéztünk.
Kolozsvárnak is van „Oktoberfestje”, csak ezen nem a sörök, hanem a filmek iránti szomjúság játssza a főszerepet. A Filmtettfesztet, amely a kortárs magyar filmművészet legjelentősebb erdélyi seregszemléjének számít, rendszerint október elején rendezik, idén már 22. alkalommal.
És ami fontos: bár a központi helyszínnek Kolozsvár számít, nemcsak a kincses városban tartanak vetítéseket és rendezvényeket, hanem összerdélyi/partiumi/bánsági szinten, idén például 19 település 26 helyszínén. További számok: 10 új magyar nagyjátékfilmet mutatnak be, 4 klasszikus remekművet, 3 egészestés dokumentumfilmet, illetve a Filmgalopp elnevezésű versenyszekció rövidfilmjeit, és jópár meghívott is jelen lesz – nem fogunk itt felsorolást és névsorolvasást tartani, akit érdekel, nézze meg a filmtettfeszt.ro oldalon.
Viszont: kiemelünk a fesztivál kínálatából 5 programpontot (filmet, eseményt, meghívottat), amiről úgy gondoljuk, hogy „must see”. Hogy miért épp ötöt és miért épp ezeket – ennyi önkényes szubjektivitás engedtessék meg nekünk.
Ja, az idei Filmtettfeszt október 5. és 9. között zajlik – lássuk a Főtér megelőlegezett toplistáját!
Igen, „csak” így. Nagyon kevesen élhetnek a magyar glóbuszon olyanok, akik nem ismerik Halász Judit nevét: dalain, megzenésített verselőadásain nemzedékek sora nőtt fel, sokan valószínűleg álmukból felriasztva is képesek lennének eldúdolni a Micimackót, a Csiribirit, a Bóbitát, az Altatót, a Szél hozott, szél visz elt és megannyi – főként gyerek- és ifjúsági – slágert. Olyannyira, hogy ez el is homályosította kicsit a tényt, hogy kiváló színművész, több klasszikus magyar film női fő- és mellékszereplője – ezek közül két mesterművet, a Szabó István rendezte Szerelmesfilmet és Rózsa János Pókfociját vetítik a fesztiválon, amelynek Halász Judit lesz a díszmeghívottja, férjével, a már említett Rózsa Jánossal együtt. És még valami: a népszerű művésznő pont a Filmtettfeszt idején, október 7-én ünnepli a 80. születésnapját, itt, Kolozsváron – úgyhogy ezúttal a közönség énekelhetné el neki, hogy Boldog, boldog, boldog születésnapot!

Köztudott, hogy Kolozsvár a magyar film egyik bölcsője: a múlt század elején a kincses városban Janovics Jenő vezetésével virágzó filmgyártás működött. A nagyhatalmú színházigazgató és filmrendező, illetve producer valóságos „Kolozswoodot” teremtett, kár, hogy a keze alatt készült némafilmek tucatjaiból alig néhány maradt fenn. Janovics Jenő 150 évvel ezelőtt született a kárpátaljai Ungváron, a Filmtettfeszt pedig több programponttal is igyekszik felhívni a figyelmet az életművére – amelyet, örvendetes módon, mintha a román kulturális élet (elsősorban a TIFF) is kezdett volna felfedezni az utóbbi években. Konferenciát szerveznek az emlékére, ismét levetítik A tolonc című restaurált némafilmet (amelynek Janovics a forgatókönyvírója, a Casablancával később Oscar-díjat nyert Kertész Mihály pedig a rendezője), és bemutatják az eddigi legteljesebb pályaképet feldolgozó Janovics-monográfiát is. Erre mondják, hogy hiánypótló.

A kulturális után a természeti örökség következik, amely ugyanúgy az erdélyi identitás része. A Szabó Attila rendezte dokumentumfilm címére csak bólogatni tudunk. Nem valami szépelgő természetfilmről van azonban itt szó: a film témája – a Méregzöld mesék folytatásaként – az illegális fakitermelés és annak politikai és jogi vetületei. Középpontjában a bizonyára sokak által ismert szász-magyar környezetvédelmi és emberi jogi aktivista, Hans Hedrich áll, aki valóságos szélmalomharcot folytat a transzilván örökségnek számító erdők megóvásáért. Természetpusztítás, nagyvállalati és hatósági korrupció: „politikus nóta, aktuális téma”, hogy egy ismert
">dalt idézzünk, és ezzel fel is vezetjük a toplista következő pontját.

Bereményi Géza igazi reneszánsz művészember: író, költő, dalszövegíró, színházi és filmrendező, forgatókönyvíró, a magyar társadalom közérzetének krónikása generációkon át. És igen, van neki egy legendás kalapja: ez a „főszereplője” annak a nemrég készült dokumentumfilmnek, amelynek egyes jeleneteit pont Kolozsváron forgatták. Papp Gábor Zsigmond rendező ismét összehozta Bereményit Eldorádó című filmjének egykori gyerekszereplőjével, az időközben szintén filmrendezővé nőtt Tóth Barnabással – az eredményt megtekinthetik a Filmtettfeszten. Emeljük kalapunkat!

A végére hagytunk egy sikergyanús közönségfilmet. Talán sokan emlékeznek még A vizsgára, Bergendy Péter és Köbli Norbert filmjére, amely egy fordulatos, az 1956-os forradalom leverését követő időkben játszódó ügynöktörténet. Nos, a Fazakas Péter által – szintén Köbli forgatókönyvéből – rendezett A játszma című thriller ennek a folytatása, Kulka Jánossal és Nagy Zsolttal a főbb szerepekben. Kommunizmus, ügynökvilág, ÁVO, kísértő múlt, lezáratlan ügyek, hatalmi harcok és szerelmi bonyodalmak – minden összetevő adott ahhoz, hogy ne unatkozzunk.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum
RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.
Súlyos veszélybe került a történelmi Máramarost Erdély többi részével összekötő, festői tájakon áthaladó vasútvonal jövője. A 118 kilométer hosszú, több mint tíz viadukton átvezető vasúti szakasz forgalmát a hidak állapota miatt függesztik fel.
Luca Niculescu miniszterelnök bejelentette, hogy a fejlesztési minisztérium elkészítette az ezerötszáz fő alatti községek önkéntes egyesítéséről szóló jogszabálytervezetet, amelyet pénteken közvitára bocsátanak.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.