// 2026. április 6., hétfő // Vilmos, Bíborka

Emil Boc kapitulált a kolozsvári táblaügyben, de van egy csavar a sztoriban – FRISSÍTVE

// HIRDETÉS

Napoca, Napoca, Napoca – szinte csak ezt hajtogatta a kolozsvári polgármester. De miért Koloszvár?

Sajtótájékoztatón mutatta be pénteken Emil Boc kolozsvári polgármester azokat a táblákat, amelyeknek javasolja az elhelyezését a város bejáratainál.

Boc leszögezte: javaslata „megszünteti a jogi konfliktust” a polgármesteri hivatal ellenében civilek által alapfokon megnyert perben, így okafogyottá teszi a bírósági hadakozást. Ez azt jelenti, hogy a városháza nem fog fellebbezést benyújtani az ítélet ellen, amely kimondja, hogy a városnévtáblákon fel kell tüntetni a város magyar nevét, vagyis a Kolozsvár feliratot.

A Minority Rights nevű civil szervezet és több tucatnyi kolozsvári magánszemély által alapfokon megnyert perről itt, az ítélet részleteiről pedig itt olvashat.

Az Emil Boc által ismertetett javaslat szerint románul, magyarul és németül is feltüntetik a város elnevezését, fölötte azonban elhelyeznek egy latin nyelvű feliratot, amely azt tudatja majd, hogy Napoca várost Hadrianus római császár uralkodása alatt nyilvánították municípiummá.

Boc azt mondja, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem történész szakértőivel, sőt az egyetem rektorával, Ioan Aurel Poppal is véleményeztette a feliratot.

A táblákat – mivel a latin nyelvű felirattal nem szabványosak – még engedélyeztetni kell, így leghamarabb egy vagy másfél hónap múlva várható a felszerelésük a város határainál.

A polgármestert a sajtótájékoztatóra láthatóan átkapcsolták kontinuitás-üzemmódba, mivel minden második mondatában azt hajtogatta, hogy Napoca, Hadrianus, kétezer éves múlt, történelem, és hogy Kolozsvár toleráns, multikulturális, európai, modern város.

Nem maradt el a kínos pillanat sem, a Boc által a kivetítőn mutatott táblán Kolozsvár helyett Koloszvár szerepelt, Szakáts István aktivista nevetve hívta fel rá a polgármester figyelmét, aki annyit mondott, hogy tévedés, „jobb helyeken is előfordul”, a táblára majd a helyes felirat kerül.

Szőcs Izabella: Boc a szélsőjobbosok kedvére akar tenni a latin felirattal

Megkérdeztük Szőcs Izabellát, a Minority Rights Egyesület jogi képviselőjét, hogyan fogadták Emil Boc mai bejelentését, és mit szólnak ahhoz, hogy a magyar és német felirat mellé egy latin feliratot is kap Kolozsvár. Elmondta, szerinte nem zavaró a latin nyelvű felirat. „Számunkra az volt a fontos, hogy a hivatalos táblákra kerüljön fel a Kolozsvár és a Klausenburg felirat. Mindenképpen dicséretes, hogy Boc annak ellenére, hogy a bíróság nem kötelezte erre, a német feliratot is kihelyezteti.” – mondta. Úgy vélekedett, a polgármester csak a szélsőjobbosok kedvére akar tenni a latin nyelvű felirattal.

Kérdésünkre, hogy szerinte az önkormányzat miért nem élt a fellebbezés jogával, Szőcs elmondta: a polgármesternek be kellett látnia, hogy a bírósági határozat és az indoklás annyira egyértelmű és világos, hogy nincs ok a fellebbezésre, ugyanakkor nem kockáztathatta, hogy másodfokon is elveszítse a pert. Szőcs szerint az elöljáró mindenképpen jól járt, mert a román szélsőjobbosok megnyugodhatnak, hogy mégis csak egy bírósági döntés miatt kerülnek ki a táblák, a magyar kisebbség pedig elégedett lehet, mert nem küzdött a végsőkig a magyar felirat ellen. 

 

 

Na de!

 

Egyvalakinek ma biztosan szar napja van Kolozsváron, ő nem más, mint ez az úriember:

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát
Főtér

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Szerbia: robbanóanyagot találtak a Magyarországra vezető gázinfrastruktúra közelében
Krónika

Szerbia: robbanóanyagot találtak a Magyarországra vezető gázinfrastruktúra közelében

Nagy romboló erejű robbanóanyagot és annak működésbe hozásához szükséges gyutacsokat találtak Szerbiában a Magyarországot Szerbiával összekötő gázinfrastruktúra közvetlen közelében – tájékoztatta Aleksandar Vucic szerb elnök Orbán Viktor miniszterelnököt.

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
Főtér

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén – itt követheti élőben
Székelyhon

Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén – itt követheti élőben

Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.

Fatolvajok bántalmazták egy természetvédelmi terület parkőreit
Krónika

Fatolvajok bántalmazták egy természetvédelmi terület parkőreit

Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.

„Az ember sosem felejti el, hogy az ennivalója is Isten ajándéka” – ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában
Székelyhon

„Az ember sosem felejti el, hogy az ennivalója is Isten ajándéka” – ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában

Több ezren vettek részt idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén, Csíkszereda főterén, amelynek idén volt a jubileumi, 25. kiadása.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS