Klézsei polgármester: Aki nem dolgozik, az nem érdemli meg az életet!

Ismerjük a régi mondást: Aki nem dolgozik, az ne is egyék. Van egy újabb mondás is: Aki hülye, haljon meg! Isten ments, hogy ujjal mutassunk akárkire is, de ezek a mondások léteznek és az emberek használják őket, igaz, nem a nyilvánosság előtt.

Ám az élet mindig hoz meglepetéseket. Előfordul ugyanis, hogy egyesek a nyilvánosság előtt mondanak ilyen szépeket. Sőt, új mondásokkal gazdagítják a népi(es) közmondások tárházát.

Ilyen innovátornak bizonyul például mostanság a klézsei polgármester, bizonyos Petru Iștoc. Ez az Iștoc úr (aki egyébként a PNL sorait erősíti, e párt színeiben polgármesterkedik Klézsén) előállt a fenti mondások egy változatával, hogyaszongya: Aki nem dolgozik, az nem érdemli meg az életet! Más szavakkal: Aki nem dolgozik, haljon meg!

Na és akkor: a mondással magával nincs semmi baj, vannak csúnyábbak is a már említett tárházban. Viszont a polgármester elkövette azt a civilizált társadalomban kapitálisnak nevezhető hibát, hogy e mondást nyilvánosan kiejtette a száján. Egész konkrétan, a helyi tanács ülésén.

És hogy kikre gondolt? Hát azokra a klézsei polgárokra, akik szociális segélyt kapnak és nem akarnak dolgozni. Jó, tudjuk, nem hiába főbűn a restség, de azért burkoltan a halálát kívánni bárkinek is emiatt, nos, gáz.

A PNL természetesen azonnal elhatárolódott a polgármester kijelentésétől mondván, hogy egy működőképes demokráciában ilyen böszme viselkedésnek nincs helye. Persze, hogy nincs! Ahogy nagykorrupt politikusoknak, gazdasági maffiáknak, szekusklientúráknak sincs…

Van Norvégiában egy olyan politikai alakulat, hogy Zöld Párt (norvégul Miljøpartiet De Grønne, rövidítése MDG). Nincs értelme részletezni, a neve elárulja, milyen programja van. Ennek a pártnak van egy elnöke, az a neve, hogy Arild Hermstad.

Na és ez a Hermstad úr gondolt egyet és írt egy szép levelet a Nobel-bizottságnak, amelyben Nobel-békedíj jelölésére javasolja Maia Sandut, a Moldovai Köztársaság elnök asszonyát. Ami igen szép dolog!

A pártelnök (és parlamenti képviselő) úr többek között azzal indokolja javaslatát, hogy Sandu asszony és a Moldovai Köztársaság tulajdonképpen egész Európáért száll síkra a kontinens biztonságát fenyegető Oroszországgal.

Az is fontos aspektus, hogy Maia Sandu asszony elnöksége alatt az országnak sikerült szabad és demokratikus választásokat tartani (és meg is nyerni), miáltal a jogállam megerősödött és az országnak sikerült megmaradni a békés, demokratikus úton, nyilván Európa fele.

Hermstad úr továbbá határozottan állítja, hogy Maia Sandu passzív ellenállása az agresszív orosz befolyásolási kísérletek ellen, továbbá abbeli igyekezete, hogy országát az Európai Unió fele terelgesse, szóval ez a munka nem egyéb, mint korunk békeharca.

A stockholmi Nobel-bizottság évente több száz javaslatot kap a békedíj-jelölésekre. 2025-ben például 338 személyiséget javasoltak békedíj-jelölésre. Ami azért nem semmi. A procedúra az, hogy a javaslati határidő lejárta után az illetékesek összeállítják a díjra leginkább méltónak talált javasoltak listáját, ők lesznek a jelöltek. Aztán következik a jelölések vizsgálata, végül pedig a döntés.

2025-ben Maria Corina Machado venezuelai politikus és aktivista kapta a Nobel-békedíjat, aki aztán továbbküldte díját Donald Trump amerikai elnöknek. Erős a gyanúnk, hogy amennyiben Maia Sandunak odaítélik a díjat, meg fogja tartani. Na de örülhetnek is a mioritikus népek: amennyiben a Moldovai Köztársaság véletlenül egyesül Romániával ÉS Sandu asszony megkapja a díjat, Romániának máris lesz egy Nobelese, aki az országhatárok közt él. Cărtărescu úr pedig nagyon dühös lesz.

A hétfői ügyeletes írja cikkét az időnek járásáról, közben kinéz az ablakon és elszorult szívvel konstatálja, hogy Kolozsváron hatalmas krokodilpelyhekben hull a hó. (Azért szépnek szép látvány, na!)

Aztán elolvassa a meteorológusok előrejelzését és abban a helyben elmúlik a szívszorulása. Ugyanis a meteorológusok, a leginkább a sámánok látnoki készségére emlékeztető tudományág képviselői azt üzenik, örülj világ, február első felében a tavasz berúgja az ajtót a mioritikus hazában.

És akkor vegyük sorra: A Bánságban és a Körösvidéken keddtől nekivadulnak a higanyszálak. A februárban szokásoshoz képest 10 fokkal feljebb másznak a klasszikus (nem digitális) hőmérőkben. Napközben 10–12 fok lesz, éjszaka meg 2–3 fok. Utána csökkenni fog ugyan a hőmérséklet, de csak 5 fokig (napközben). Szóval nem kell annyi gázt fogyasztani, tehát fizetni. Csapadék, az lesz. Főleg eső.

Erdélyben és Máramarosban picit visszafogja magát a hőmérséklet, legalábbis a Bánsághoz meg a Körösvidékhez képest: itt CSAK 10 fokig melegszik az idő napközben, éjszaka meg olyan egy fokra lehet számítani. A hónap felének második felében aztán Erdélyben is lehűl az idő, de ne tessék aggódni, nem lesz vészes. Éjjel viszont fagyni fog.

Ami a hegyvidéket illeti (sízők, figyelem), a rohadt hideg ott is enyhül. Értsd, napközben nem lesz –6 hat fok, csak 1–2, éjszaka meg –11 fok, csak –4. Aztán a félhónapos időszak második felében a bércek tájékán is lehűl majd a levegő, de nem vészesen. Esni is fog. Méghozzá hó. Szóval a sízők készüljenek nyugodtan.