Jó kérdés, főleg így karácsony előtt. A kolozsvári multikulturalitás jegyében.
Kolozsvár központjában nemrég megjelent néhány tábla, amilyen a képen is látható. A kincses városra teljes mértékben jellemző módon, több nyelven. Van ott magyar, angol, német, francia nyelvű tábla. És rajtuk a nagy kérdés: Mire vágysz, mielőtt meghalsz? És a válaszok természetesen záporozni kezdtek.
A szokásos „szeretném megtalálni életem párját vagy az igaz szerelmet” típusú vágyakon kívül ott vannak a gyakorlatiasabbak is, például, ki hinné, jó páran szeretnének meggazdagodni, illetve híres emberré válni. De vannak olyan kedves emberek is, akik szeretnének dédnagyapák lenni, másokat megölelni, szeretetet hirdetni a világon és más hasonlókat.
Persze vannak furább ízlésűek, akik szeretnének találkozni egy szerzetessel, megkapni Liviu Dragneát karácsonyi ajándék gyanánt, vagy éppen meghalni... mielőtt meghalnának. Meg a morcosok, akik a Real Madridot szidják. Érdekes, a Barcelona csapatát szidalmazó feliratot nem találtunk.
Aztán ott vannak a furább népek is, akik például szeretnének láncfűrésszel megkergetni valakit. Vagy egy jó kis ortodox orgiát. Vagy intim kapcsolatba lépni valaki másnak az édesanyjával.
És folytathatnánk a sort, mert nagyon hosszú, és állandóan gyarapszik. Mert az ember vágyainak nincsenek határai.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.