Mik ezek a furcsa fények Kolozsvár közterein?

Fény és sötétség, London és Kolozsvár, Gaia földanya, a földönkívüliek és mi, földi halandók között egyaránt kapcsolatot teremt a Lights ON Romania fényfesztiválja, melyet november 21 és december 15 között második alkalommal szerveznek meg a kincses, vagyis inkább fényes Kolozsváron. A szimpatikus kezdeményezés célja művészetet és elgondolkodtató üzeneteket csempészni a karácsony előtti nyüzsgésbe olyan fényinstallációk révén, melyek passzolnak a városban ebben az időszakban uralkodó hangulathoz, szépen mutatnak az Instagram-fotókon és a turisták is a csodájára járhatnak. Az elsők között jártuk (majdnem) végig a szervezők román nyelvű vezetett sétáját, mely körülbelül egy 5 kilométernyi városnéző körútnak felel meg, és nemcsak a fényinstallációk felkutatására korlátozódik, hanem a város építészeti, kulturális és történelmi örökségének szakszerű ismertetésére is vállalkozik a profi idegenvezetők (Cluj Guided Tours) közreműködésével. Igaz, határozottan az volt az érzésünk, hogy nem éppen azoknak a kolozsváriaknak szól, akik jól ismerik a város érdekességeit, hanem kifejezetten a turistáknak vagy a helytörténelemben kevésbé jártas fiataloknak. A fesztivál minden napján szerveznek hasonló körutakat román és angol nyelven is. Kár, hogy magyar nyelven nem, viszont a kezdeményezők nyitása a magyar közönség felé jelzésértékű azáltal, hogy honlapjukon magyar nyelven is bemutatják az installációkat. Némelyik alkotás ismerős lehet a tavalyról, vagy egy tavalyi mű folytatásaként értelmezhető. Ilyen az Erzsébet hídon olvasható „Nekem is” felirat. 2018-ban ugyanitt egy „Hiányzol” felirat állt, melyről eleinte mi is azt hittük, hogy egy rendhagyó szerelmi vallomás. Végső soron valóban az, csak nem egy konkrét személynek szól, hanem a külföldre elvándorolt honfitársaink népes csoportjának. A román nyelvű „Hiányzol” feliratot idén Londonban helyezték el, erre válaszol a „Nekem is” Kolozsváron. (Ha Londonban élő román állampolgárok lennénk, biztosan érzékenyen érintene egy ilyen felirat távol az otthontól). A Sétatéren elhelyezett Alagút tavaly is kedvelt volt azok körében, akik szeretnek lila fényekkel fotózkodni. A tavalyi fényfesztivál leginkább figyelemre méltó darabja kétség kívül a piarista templomban elhelyezett hiperrealista Hold volt. A brit művész, Luke Jerram idén a The Office nevű irodaház belső terében teremtett planetáriumhangulatot Gaia, azaz földanya című installációjával. Ez egy hét méter átmérőjű gömb, ami Földünket ábrázolja a világűrből nézve. A művész a NASA műholdjai által készített nagy felbontású fotók segítségével készítette el az installációt. Állítólag ha 211 méterről szemléli valaki, olyan méretűnek látja, mintha a Holdról nézné. Jó ötlet volt a Mărăști negyedben található, üvegfalakból álló épületegyüttes belsejében elhelyezni, hiszen a tükröződésekkel együtt különleges összhatást kelt, viszont jó tudni, hogy késő este már nem engednek Gaia közvetlen közelébe, csak egy üvegajtón keresztül lehet megcsodálni. Újdonságnak számít, hogy idén néhány kirakatot is fényinstallációk díszítik, ilyen a Transilvania Bank belvárosi épületének egyik kirakatában és a Wesselényi utca (str. Regele Ferdinand) egyik büféjében elhelyezett alkotás. Szintén új a Széchenyi (Mihai Viteazul) téren felállított fényszobor, mely bennünk azt a benyomást keltette, mintha egy repülő csészealj landolt volna Mihály vajda szomszédságában. Észrevételünk nem is áll olyan messze az alkotó szándékától, aki saját megfogalmazása szerint egy „kollektív életjelzésnek” szánta a művet azt üzenve az űrbe, hogy „itt vagyunk”. Bár erre nem jöttünk rá magunktól, az installáció akkor lép igazán működésbe, ha sokan állják körül. Ekkor nem csak egy-egy LED-lámpa gyúl ki, hanem a reflektor összes égője, mely egy fénynyalábot hasít az égbe. Reméljük azért az idegenek nem jeleznek vissza az űrből... Két további helyszínre már nem jutottunk el, de megmutatjuk a városháza fotóin keresztül (ld: a két fentebbi kép). Luke Egan (azaz Piszkos Luker) London, Genf, Szingapúr és Quito után Kolozsvárt is megfertőzte polipláb-fetisizmusával. A brit művész kedvenc módszere a polipok bevetése a lehető legváratlanabb helyszíneken, ezúttal a csápok az Octavian Goga Megyei Könyvtárat hálózták be. A meseszerű világ nemcsak itt, hanem a Fogoly utcában is érvényesül, ahol papírrepülők idézik fel egyik kedvenc gyermekkori elfoglaltságunkat. Az alkotások üzenetének megfejtése szubjektív, mi összességében azzal a tapasztalattal maradtunk, hogy jól áll Kolozsvárnak, amikor művészek újraértelmezik tereit, utcáit, fáit és emblematikus épületeit. Mi ezt a dalt dúdolgattuk séta közben: