// 2025. december 21., vasárnap // Tamás

Még hogy nem illik utcán enni

// HIRDETÉS

Megnéztük a legnagyobb szabadtéri etetőt Kolozsváron. Vigyázat: sok hús, sok ember és sok kép következik. Azaz: FOTÓK!

Ha valaki szeret sok ember között összezsúfolódva, rendes tányér és evőeszközök nélkül, hosszas sorbanállás után kényelmetlenül ülve enni valami nem túl izgalmasat nem kevés pénzért, az látogasson ki bátran a ma estig zajló Street Food Fesztiválra. Mindenki másnak megmutatjuk itt, milyen a kolozsvári utcatápforradalom. (Street Food Revolution a hétvégi rendezvény egyik szlogenje.)

 

Mivel a hírnagyüzem végét egy-egy kiadós eső jelezte csütörtökön és pénteken is, ezért csak szombaton vettük célba a Bem / George Coşbuc utca és a Stadion sétány kereszteződésébe kigurított konyhákat. Ahol egyébként is legalább tíz bódé kínál a korzózáshoz elengedhetetlen dzsánkfúdot. 

 

 

 

Az állandó bódék sorának meghosszabbításába települt ki a nagy utcai zabálda. Ez itt a paradicsom ... pokol... hipsztervályú kapuja. | Fotók: Szabó Tünde

 

Előzetesen szimpatikus volt, hogy a szervezők beharangozója szerint nem túl borsosak az árak, a maradékot, hulladékot pedig szétválogatják: a húsos falatokat egy kutyamenhely kapja, a vega maradékot egy bioüzemanyagot gyártó cég.

 

 

 

Ebédelni mentünk, nem fanyalogni, végül szinte az étvágyunk is elment. És nem azért, mert gusztustalan dolgokba ütköztünk, hanem mert egymásba azzal a pár ezer emberrel aki szintén ott ebédelt.

 

 

 

Az ejtőző volt az egyetlen kényelmes hely a fesztivál egész területén. Valószínűleg azért, mert ide már csak az jött, akinek az étel kiválasztása, a sor kiállása és a fogás elfogyasztása után még maradt szabadideje.

 

 

 

Vélhetően az emberek többségének kellemes élmény az étkezés. Legalábbis azoknak a középosztálybelieknek, akik megengedhetik maguknak ennek a fesztiválnak az árszabását: az ehető fogás 20 lejtől indult (és gyorsan feljebb ugrott), az alatt csak szénhidrátbombát találtunk. 

 

A kellemes étkezés alapfeltételei, hogy előtte lehessen kezet mosni, közben kényelmesen leülni, legyen tér, idő és hőmérséklet kiélvezni az ízeket, a fogásokat. Akkor vagyunk hajlandók feladni ezeket a szempontokat, ha másodlagossá válik az evés: rohanunk valahová, és bekapunk valami gyorsat az utcán, pár száz vendéggel együtt nyomulunk egy lagziban, vagy épp a kedvenc fesztiválunkon bulizunk, és örülünk, hogy egyáltalán hozzájutunk valami főtt kajához, hogy aztán ritmusra szeletelhessünk bele az éjszakába a fejünk felett függő, láthatatlan vágódeszkán.

 

Olyan fesztiválon viszont, amely az ételre és az evésre fókuszál, a kényelmi faktorok hiányát legfeljebb a hiperizgalmas ízek és minimum földöntúli élményt ígérő fogások tudnák feledtetni. Ebédkeresés közben ilyenekre nem bukkantunk, csak tucatnyi burgeresre, pár ötletesebb kajásfurgonra, illetve saját vagy a szervezők egészen ízléses lécbódéiba kiköltözött, Kolozsváron ismert bisztrókra, fagylaltosokra és palacsintázókra.

 

Az ő étkeiket nemcsak fogyasztani nagyobb élvezet saját, hűtött helyiségükben, kevesebb ricsajjal és asztalszomszéddal, de bizonyára elkészíteni is. Minden tiszteletünk a négy napon át legfeljebb öt négyzetméteren hajtó séfeké és kuktáké.

 

 

 

Ilyen kicsi helyen csak az alapanyagokat hűtik. Az emberanyag izzad, de még így is kedves. Sugározza, mi fontos neki: a hús.

 

 

 

A Hús.

 

 

 

A legcukibb furgonban a spanyol konyhára esküsznek.

 

 

 

Értékeltük, hogy a standok zömét igyekeztek árnyékban elhelyezni.

 

 

 

De a másik oldal azért elég kietlen volt.

 

 

 

Nemcsak asztaldekorációval, hanem szinte minden árusnál elhelyezett persellyel és felirattal is adományozásra sarkalltak. Ha már ennyi szabadidőd és pénzed van, adj, hogy másoknak is jusson egy tál étel.

 

 

 

Legkényelmesebben, mert padon ülve a sörszponzor feliratozta asztaloknál lehetett enni, de értékeltük egy-egy árus saját erőfeszítését arra, hogy leültesse a vendéget.

 

 

 

Vagy hogy ízléssel dobja fel a saját bódéját.

 

 

 

A főszponzor ingyen szósszal lágyítja annak a szívét, aki hagyja.

 

 

 

Azt roppantul értékeltük, aki ellent tudott állni a műanyag örökös csábításának.

 

 

 

Az Elemózsia furgonnál nemcsak azt szerettük, hogy a burgerek akkorák voltak, hogy jól lehetett lakni velük, hanem azt is, hogy a fűszernövényeket egyértelműen úgy helyezték ki, hogy a fáradt és éhes sorbanállónak leessen, ezekből is kiszolgálhatja magát.

 

 

 

A leghipsztérikusabb furgonnál például csak dekorációs funkciót tölöttek be.

 

 

 

A húsfüstölők, krumpli- és kolbászsütők nehéz illatai között a frissen facsart gyümölcslének már a látványa is üdített.

 

 

 

Akárcsak a legmunkásabb, spaklis fagyié. De erre már nem maradt kapacitásunk.

 

 

 

És aki tömegben is szereti, annak jó étvágyat és kellemes emésztést kívánunk! Prosit! 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem mind korrupció, ami zajlik?

Sólyom István

Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.

Románia, a csődállam

Szántai János

2025-ben ki lehet mondani, hogy úgy tűnik, túl sok Dorel, azaz inkompetens, oda nem illő polgártárs kerül vezető pozícióba. Na de akkor tényleg el kell töprengeni azon, hogy államcsődről beszélünk-e, vagy csődállamról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”

Sólyom István

A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.

Drakula bekapja… és élvezi!

Szántai János

A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Biológia versus ideológia: nélkülözhetjük-e valamelyiket?
Főtér

Biológia versus ideológia: nélkülözhetjük-e valamelyiket?

Válasz Sánta Miriám Biológia versus ideológia című írására, amely december 5-én jelent meg a Főtéren.

Észak-erdélyi autópálya: jövőre véget érhet a 22 éves „átok”
Krónika

Észak-erdélyi autópálya: jövőre véget érhet a 22 éves „átok”

„Az észak-erdélyi autópálya átka 22 évnyi gyötrelem és szégyen után véget érhet” – állítja a közlekedési projekteket figyelemmel követő szakértőkből álló Pro Infrastruktúra Egyesület.

Dől a magyar áru Romániába – hírmix
Főtér

Dől a magyar áru Romániába – hírmix

Nem szárnyalt a turizmus 2025-ben. A pulpituson tépte szét Eminescu és Iorga fotóit a romániai zsidó közösség képviselője.

Hét autó ütközött össze Dálnok községben – fotók
Székelyhon

Hét autó ütközött össze Dálnok községben – fotók

Hét autó érintett abban a balesetben, amely szombaton délután történt Dálnok községben a 11-es országúton – közölte az országos rendőr-főkapitányság. Jelenleg áll a forgalom a helyszínen.

Szörnyethalt egy román hegymászó a világ legmagasabb vulkánján
Krónika

Szörnyethalt egy román hegymászó a világ legmagasabb vulkánján

Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.

Még karácsony előtt megnyílhat egy újabb, 50 kilométeres autópálya-szakasz
Székelyhon

Még karácsony előtt megnyílhat egy újabb, 50 kilométeres autópálya-szakasz

Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem mind korrupció, ami zajlik?

Sólyom István

Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.

Románia, a csődállam

Szántai János

2025-ben ki lehet mondani, hogy úgy tűnik, túl sok Dorel, azaz inkompetens, oda nem illő polgártárs kerül vezető pozícióba. Na de akkor tényleg el kell töprengeni azon, hogy államcsődről beszélünk-e, vagy csődállamról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”

Sólyom István

A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.

Drakula bekapja… és élvezi!

Szántai János

A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.

// HIRDETÉS