Az erdélyi magyar sajtóban némiképpen még jobb a helyzet. Előnyünk az, amit az Active Watch ma már veszélyeztetésnek tart: a magyar kisebbséghez tartozunk Romániában. Így nem tudjuk kritikátlanul fogadni azokat a sajtóhíreket, miszerint a Velencei Bizottság elnöke is hozsannázva fogadja a tényt, hogy a kisebbségi kérdés végérvényesen meg van oldva, vagy hogy a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása jogorvoslatot jelent.

A maga ura-e Románia elnöke, Klaus Iohannis? Esete az RMDSZ-kongresszussal azt valószínűsíti, hogy nem az. S ha nem, ki az, aki előzetesen közzé tett véleményét – még ha tanácsosa írta is – cenzúrázza?

Sem az RMDSZ-nek, sem az erdélyi magyarságnak nem azért kell újrakalibrálnia navigációs rendszerét, mert utat tévesztettünk volna. Inkább azért szükséges a korrekció, mert az elmúlt években – geopolitikai változások miatt – felszedték a járhatónak kijelölt utat, s az erdélyi magyarságot megpróbálják szűk zsákutcába bekényszeríteni, ahonnan lehetetlen lenne a visszafordulás.

Miközben a távlati cél, az autonómia – hogy a szimbolikus politizálásnak is megtartsuk a pozitív hozadékát – marad, az RMDSZ-nek a megszerzett kisebbségi jogok megtartásán és kiszélesítésén kell munkálkodnia, illetve azokkal a szakpolitikai kérdésekkel kell foglalkoznia, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat, s amelyek alapot jelenthetnek a jövőnek.

Ma a volt elnök azt próbálja meg elhitetni, amit korábban határozottan cáfolt: hogy büntetlenül visszaélhet hatalmával az igazságszolgáltatás.

Várjuk ki a végét – mondtam magamban. S ez a Iohannis-nyilatkozat lett a vége: „Erdélyi vagyok, Avram Iancu-párti.” .dpuf

Ha alkalom adódik rá, és bizonyos hatalmi körök azonnali érdekeit nem hogy nem sérti, de látszólag még szolgálja is, az erdélyi magyarságot igyekeznek veszélyes, idegen testként felmutatni.

Ma egyre többen csaholják azt, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédének megzavarása természetes volt. Vannak lapok, hírügynökségek, amelyek a többezres tömegből bekiabálók esetében a többen szót használják. Pedig nem többen, csak néhányan voltak.

Ion Iliescu ördögi szerepét mi, magyarok már 1990 márciusában megtapasztalhattuk.

A magyarok egyre nagyobb számban hagyják el Kárpátalját. Egyrészt a nehéz életkörülmények miatt. Másrészt, mert félnek a katonai behívótól.

Elnézhető egy elvileg és törvényileg a székelyek védelméért dolgozó hivatalnoktól, hogy kiütést kapjon a székelyektől. Szakmai ártalom. De az, hogy a fogyasztóvédelmis ne ismerje, milyen termékeket árusítanak a piacon, elfogadhatatlan.

Az elmúlt napok magyarellenes cselekedeteinek egyik oka a román nyelvű sajtó radikalizálódása, nacionalizmusa.

Talán csonkig égtek már a gyertyák a számtalan és eredménytelen tüntetésben, felvonulásban... Talán sokan rájöttek, hogy hiába meneteltünk, előbbre mégsem jutottunk.

Az EMNP küldöttgyűlése és az RMDSZ gálaműsorán elhangzottak szerint a magyar–magyar verseny Erdélyben folytatódik. Ehhez – Semjén Zsolt és Wetzel Tamás szavait értelmezve – a Fidesz is asszisztál, most már mindkét erdélyi magyar politikai alakulatot támogatva.

Ami az ellene felhozott bizonyítékokat illeti, azok nem is annyira kafkaiak, inkább Svejkesnek tűnnek. Az ügyészek írásban is megjegyezték a vádiratban, hogy a bűncselekmények, amelyekkel Nagy Zsoltot vádolják, más személyek telefonbeszélgetéseinek lehallgatásából következtethetőek ki. Nagy Zsolt bűnösségére egyetlen saját lehallgatott telefonbeszélgetése sem vall.

Johannis a hozzá intézett kérdések ellenére néma marad. Máig nem válaszolt Kelemen Hunor RMDSZ elnök felvetésére, hogy meg kellene kötni egy többség-kisebbség paktumot.

Noha Franciaországban nem lehet PrePay-kártyát vásárolni inkognitóban, a terrortámadást nem sikerült megakadályozni. Noha az elkövetők előéletét a francia titkosszolgálat jól ismerte, meg is figyelték őket, valószínűleg internetes levelezésüket is követték, mégis vásárolhattak kalasnyikovot és elkövethették gaztettüket.

A választók egy – megkockáztatom: jelentős – része a törvény betartásának és betartatásának reményében szavazott Johannisra. Ezért lenne üdvözlendő, ha az elnök úr folytatná.