Az egyesülés évfordulója ürügyén művelt román nacionalista diskurzus egy eklatáns példája.

A turisztikai miniszter javaslata, hogy a juh legyen Románia jelképe, kiváló. De miért is? Tessék!

Egyesek immunisak az igazságszolgáltatásra. A korrupcióra viszont nem.

Tulajdonképpen sehova. Készül, szépen, lassan, megfontoltan, ahogy Klaus Iohannis elnök beszélni szokott.

Gondolatok egy vitatott irattár megőrzéséről / elpusztításáról. Horațiu Pepine írása.

Dragnea mester belehúz az utolsó száz méteren. Mi lesz belőle? Államelnök vagy börtöntöltelék? Lehet fogadásokat kötni!

Lehet óvást emelni, vészt kiáltani, egymásra mutogatni, hogy ki a spicli a rendszerben. Egy dolgot nem lehet: eltávolítani őket.

Az egyesülés óta eltelt évek becsületes elemzésre is sarkallhatnák a románokat, de ehelyett kisebbségellenes populizmus van. Sabin Gherman írása.

Amiből kiderül, hogyan is működik egy ideje a román állam.

Á, nem, a magyarok jogaiért küzd. Csak a palotákban jobban lehet küzdeni. Már ha összejön a viszony.

Miért lenne március 15. ünnepnap Romániában? Hát az fáj a románoknak, na.

Amikor a román kormány statisztikákból gyárt hamis valóságot.

Ez történik, amikor a szabadságot védeni hivatott média tövig benyal a korrupt politikusoknak, és az ellen küzd, amit védenie kellene.

Andrei Pleșu írása arról, mekkorát is téved mindenki, aki azt hiszi, hogy a kommunizmus rossz volt.

Az a helyzet, hogy minket egy csomó bojár sanyargat, ahol bír.

Ilyen ez a népviseleti demokrácia.

Természetesen a kisebbségsimogató románok adták fel a leckét. És természetesen a gazda kezébe harapó magyaroknak.