// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Közkegyelem – a második esély

// HIRDETÉS

Amiből kiderül, hogyan is működik egy ideje a román állam.

Minden jel arra utal, hogy a közkegyelemről szóló törvény nagy politikai kátyúba került, amit eljárási gondatlanságok mögé próbálnak rejteni.

Az oly sok tiltakozást és kommentárt kiváltó közkegyelemről szóló törvény hallgatólagos elfogadással átment a Szenátuson (ha egy adott törvényről az elsőként megkeresett parlamenti ház nem hoz döntést, akkor vita nélkül elfogadottnak tekintik és a döntéshozó ház elé kerül – a szerk.). Ez azt jelenti, hogy következmények nélkül maradt mindaz, amiről a jogi bizottságban vitáztak, szavaztak, majd újra szavaztak, mint ahogy Şerban Nicolae vagy Traian Băsescu szenátorok módosító javaslatai is. Igaz, hogy ezeket a módosítókat amúgy is visszavonták, de a hallgatólagos elfogadás gyakorlatilag az egész vita megsemmisítésével egyenértékű.

Ennek ellenére, ha valaki néhány év múlva felidézi majd a közkegyelemről szóló törvényt, vagy a tervezetét, hiszen nem tudjuk, hogy végül elfogadják-e, az emberek elsősorban Traian Băsescu módosító javaslataira fognak emlékezni. Ez az irónia:

nem arra emlékeznek majd, amit elfogadtak, hanem arra, amit elutasítottak.

A botrányra fognak emlékezni, nem a méltányos eljárásra. És nem véletlenül, hiszen a botrány mindig tartalmaz egy gondot.

Mindenesetre jobban megértettük, hogyan működött az utóbbi években az állam, hiszen a volt elnök azt adta értésünkre, hogy lelkiismeret-furdalása van a pártok finanszírozásának módja miatt. Így értesültünk arról – természetesen tudtuk, de egy ilyen szintű megerősítés mindig feltáró jellegű –, hogy a pártok széles körben illegális eszközökkel finanszírozták magukat, amiből elkerülhetetlenül azok a képviselők és szenátorok is hasznot húztak, akik nem ismerték e műveletek részleteit. Persze, Traian Băsescu a jelenlévők feltételezett vétkességi érzésére apellált, igyekezve bevonni őket egy „áldozatok” „megmentésére” irányuló műveletbe, de ez másodlagos. Végül más olyan dolgokba is bepillanthattunk, melyek a hatalom rejtett működési módjával kapcsolatosak és melyek nagyon zavaróvá váltak azok számára, akik nem határolódtak el attól időben.

A törvény hallgatólagos eljárással történt elfogadása – ami általában a jelentéktelen tervezetekre jellemző –

valójában egy politikai zsákutca kifejeződése.

Nem kételkedünk abban, hogy „elfelejtése” szándékos volt, hiszen a mostanra kialakult formája már senkinek sem felel meg, ráadásul már minden érvet is kimerítettek. Nem kizárt, hogy a többség végül teljesen lemond majd arról a törvényről, mely csak súlyos politikai károkat okozott neki.

Azért ennek a helyzetnek van egy előnye is. A hallgatólagos elfogadás gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy közvetlenül az Igazságügyi Minisztérium eredeti szövegéből kiindulva kezdjék újra a vitát. A politikai vita így megszabadulna a szenátusi foltoktól és hibáktól és újra nulláról, „tiszta állapotból” indulhatna, megadva a szövegnek és a politikai kezdeményezésnek azt a tiszteletreméltóságot, aminek már elejétől fogva híján volt. Nem kizárt, hogy a törvény újra mindenféle ködös megfontolásokban akad majd el, de kár lenne a második esélyt is elszalasztani.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS