Amikor a román kormány statisztikákból gyárt hamis valóságot.
Hallottam Románia elnökének oktatásról szóló beszédét, melyet a Cotroceni-palotában mondott el a X. Bolognai Professzor Gála alkalmából. Azt mondhatnák, hogy csak egy alkalom szülte beszéd, egyszerű szertartási kötelezettség, melynek nem kellene túlzott jelentőséget tulajdonítanunk. Annyi csak, hogy Iohannis elnök az oktatást állította választási kampánya középpontjába, tavaly pedig elindított egy Képzett Románia nevű programot, melynek célja jó irányba terelni a román oktatást. Következésképpen vannak bizonyos elvárások, melyeket maga az elnök támasztott
Sem most, sem bármikor máskor nem hallottam semmi különösebbet, valami olyasmit, ami megragadhatna bennünk, és ami valódi szemléletváltást jelezne előre.
Az elnök a múlt hétvégi beszédében ismertetett egy statisztikát, amiből az derül ki, hogy Romániában nincs olyan sok egyetemi hallgató, mint hittük. Míg 2007-ben nagyjából egymillió hallgató volt, számuk ma már az ötszázezret sem éri el, ami – mondta az elnök – „az európai rangsorok végére helyez minket”. És miután kifejezte még sajnálkozását a fiatalok összlakosságon belüli arányának csökkenése és alacsony szintű képzettsége miatt is, a következő szavakkal zárta beszédét: „Tovább nem folytatódhatnak ezek a kemény valóságok. Nem kicsi és gyakori változásokra van szükségünk, hanem hosszú távra kigondolt, mélyreható változtatásokra.”
Felmerül a kérdés, hogy miként használjuk a statisztikát. Románia kormányai, politikai színüktől függetlenül, csaknem két évtizede
néhány mutató javításával igyekezve jobb helyet szerezni az európai rangsorokban. Ha a romániai egyetemi hallgatók száma egy adott pillanatban egyszerűen robbanásszerűen megnőtt, ez annak az engedékenységnek volt tulajdonítható, mellyel a kormányok az újonnan létrehozott felsőoktatási intézményeket akkreditálták még akkor is, ha azok a minimális szakmai standardokat sem teljesítették. A gazdasági érdek és a politikai alkuk együtt dolgoztak a romániai oktatási rendszerre vonatkozó mutatók javítására vonatkozó „tiszteletre méltó” óhajjal.
Igaz, hogy még a csúcsnak számító 2007–2009-es időszakban is kevesebb egyetemi hallgató volt Romániában, mint a nyugat-európai országokban, de a – paradox – igazság az, hogy még így is túl sokan voltak. Az elmúlt évek során több tucatnyi beszámolót hallottam az egyetemi rendszerből származóktól, professzoroktól, előadó tanároktól, tanársegédektől, akik területüktől függetlenül mind arra panaszkodtak, hogy egyre gyengébben képzettek lépnek be az egyetemek kapuin.
Következésképpen akármilyen kevesen is voltak az európai statisztikához képest,
Erre pedig az a legjobb bizonyíték, hogy miután csökkent az európai statisztika nyomása, vagyis Románia EU-csatlakozása után és miután vita indult az újonnan megjelent egyetemek színvonaláról, egyre nagyobb hangon követelve az akkreditálási folyamat felülvizsgálását, a hallgatók száma a felére csökkent. Minden bizonnyal nagy szerepe volt ebben Funeriu érettségijének is, aki drasztikusan csökkentette a vizsga alatti csalások és implicit módon a jövőbeni egyetemi hallgatóvá jogtalanul válók számát. De ha egy tisztességes érettségi bevezetése csökkentette a hallgatók számát, akkor ez nem azt jelenti, hogy korábban túl sokan voltak? Nem azt jelenti, hogy az oktatási rendszer felelősei hiú ábrándokat kergettek?
Így felmerül bennünk a kérdés, hogy
Hiszen az az egyszerű tény, hogy hivatkozott rá, azt sugallja, hogy ugyanúgy gondolkodik, mint az utóbbi évtizedek felelőseinek többsége. Vajon a 2007-es helyzethez kellene visszatérnünk?
Meg kell említenünk egy kevésbé nyilvánvaló és diffúzabb aspektust is: erről a más EU-országokkal való, tisztán külsőségeken alapuló és mennyiségi összehasonlításról van szó, mely különböző síkokon történik, mindenféle hibás következtetésekre vezetve minket. Miközben a statisztikai információk fontosak a szociológusnak, az oktatási rendszerben dolgozónak egyáltalán semmi oka sincs iránymutatókként használni azokat. Elsősorban az oktatás menete és a teljesítményen alapuló eredményei a fontosak, hiszen, ha a román oktatás képes lesz a legmagasabb szintű szakembereket képezni, akkor a hallgatók aránya szerinti rangsortól függetlenül elérte a célját. És ha nemcsak az alacsonyabb tandíj és a viszonylag olcsó élet miatt érkezik majd sok külföldi hallgató Romániába, hanem az oktatás minősége miatt is, akkor ez újabb megerősítés lesz. Ezzel szemben ez a statisztikai mutatók mesterséges javítására irányuló – nehezen elfojthatónak tűnő – késztetés a külső feltételek másolásához és végül egy fiktív valósághoz vezet majd.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”
Amikor a Facebook megjelent, azt hittük, vele kicsit jobb lesz a világ.
Narrátor: de nem lett jobb.
Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.
Dobrudzsa első ránézésre zárkózott vidék. Ám ha az ember lemond a turisztikai allűrökről, sok kapu nyílik meg előtte, mindenféle népeké.
Sokan nem akarnak lemondani a saját készítésű savanyú káposztáról akkor sem, ha tömbházban élnek, hiszen az erdélyi gasztronómiának elengedhetetlen része a sok vitamint tartalmazó, rengetegféleképpen elkészíthető eledel.
Hétvégére pedig kapunk egy ciklont a nyakunkba viharokkal, felhőszakadásokkal.
Öt ember sérült meg és egy ló elpusztult szombaton este Csíkszentimre határában, ahol egy lovasszekér és egy autó ütközött össze – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságtól.
Több mint harmincan megsérültek, amikor egy szír férfi felgyújtott egy lakóházat Éjszak-Rajna-Vesztfália központjában, Essenben.
Tömegverekedés tört ki pénteken egy székelyudvarhelyi szórakozóhelyen, ahol egy gólyabál utáni bulit szerveztek. Információink szerint fejszékkel, botokkal, illetve a széttört berendezés darabjaival estek egymásnak. A rendőrség nyomoz az ügyben.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”
Amikor a Facebook megjelent, azt hittük, vele kicsit jobb lesz a világ.
Narrátor: de nem lett jobb.
Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.