Vlach vagy román?

A timok-völgyi vlachok helyzetének megoldása az ottani közösségektől függ. Nekik kell eldönteniük, mik akarnak lenni és mit akarnak tenni a jövőben. Mind Románia, mind Szerbia arra vár, hogy a timoki románok és vlachok döntsenek a sorsukról.

A Szerbiai Románok Kezdeményezése (IRS) szervezet, a timok-völgyi románok egyik legnagyobb létszámú egyesületének tagjai szombaton, Donji Milanovac városkában, a Duna partján találkoztak, hogy előkészítsék a szerbiai nemzeti kisebbségi nemzeti tanácsok megválasztását. A timoki románoknak először van alkalmuk képviselőket küldeni a Szerbiai Románok Kisebbségi Nemzeti Tanácsába úgy, hogy ezt nem az úgynevezett vlach kisebbség listáján teszik.

De a timoki vlachok gondjai még távolról sem értek véget. Ennek oka a helybéliek megosztottsága és személyes érdekei is.

„Összefogtunk az őszi választás érdekében. Tegyük félre a személyes érdekeket. Az egyetlen dolog, ami számít, az a román nemzetünk. Timokban két különböző kisebbség van. A választás után együttműködési megállapodást akarunk kötni, mert a nemzetünkről van szó. Közeledni akarunk hozzájuk, el akarjuk mondani nekik, hogy ne legyen többé vlach tanács, csak román. Ők azt mondják, hogy Szerbia az anyaországuk”, mondja Bojan Barbucici, a Szerbiai Románok Kezdeményezése elnöke.

Azt mondják, hogy Szerbia nem tartja tiszteletben a timoki románok jogait, akiknek nincs anyanyelvű templomuk, iskoláik, vagy sajtójuk. De mivel magyarázható, hogy ugyanez az ország minden jogot megad a vajdasági románoknak: a közigazgatásban használni lehet a román nyelvet, a közintézmények neve románul is ki van írva, komoly román iskolahálózat és sajtó van, a román többségű települések neve pedig románul is szerepel. A magyarázat nem egyszerű!

„Nem tudjuk, hogy hány vlach vallja magát románnak!”

A Timok-völgyben a szerbek mellett olyan vlachok is élnek, akik magukat vlach etnikumúnak, a romanizált őslakosság leszármazottainak vallják, olyan vlachok, akik azt mondják, Románia az „anyaországuk” és vannak román etnikumúak is. Mindnek több tíz szervezete és egyesülete van, minden városnak, vagy falunak megvan a maga képviselője. De határozottan nem tudnak egyetértésre jutni.

A magukat a vlach etnikum tagjainak vallók azt mondják, hogy Szerbiához tartoznak, cirill betűkkel írnak és a szerb ortodox templomba járnak. A román vlachok Romániához állnak közel. A Szerbiai Vlachok Nemzeti Tanácsa a fő szervezetük. A timoki románoknak két évvel ezelőttig egyetlen szervezetük sem volt. De nemrég létrehoztak egyet és elnevezték a Szerbiai Románok Nemzeti Tanácsának.

„Nem tudhatjuk, hány román van Timokban. Nem tudjuk, hogy hány vlach vallja magát románnak. Hányan vallják hovatartozásukat különféle érdekek alapján. Az egyik megoldás az lenne, ha Románia megadná az állampolgárságot. Csak így lenne esélyünk egy valódi azonosításra. A mi gondunk az azonosítással kapcsolatos. A szerb politikusok azt mondják, hogy az emberek nyugodtan vallhatják magukat románnak, nincs ezzel semmi bajuk. Szerbia alkotmánya szerint, mindenki annak vallja magát, aminek akarja. A timoki románok száma sokkal nagyobb, mint ahogy azt állítják”, jelentette ki Bojan Barbucici.

Azt állítja, hogy sok, magát nem románnak tartó vlach jut hozzá érdemtelenül tanulmányi ösztöndíjakhoz és különféle előnyökhöz annak alapján, hogy Románia románoknak tekinti a vlachokat.

„Fel fogom vetni a Romániában kapott ösztöndíjak ügyét is. Ha szerb vagy, akkor fordulj a szerb költségvetéshez. Ha román származású vagy, akkor valld magad románnak és kaphatsz romániai ösztöndíjat. Különben nincs jogod a románoktól ösztöndíjat kérni”, mondta még Barbucici.

Bojan Barbucici azt állítja, hogy a timoki vlachok úgy élnek, mint az amerikai rezervátumokban az indiánok. „Olyanok vagyunk, mint holmi amerikai indiánok, akiket egy rezervátumban őriznek. A 200 évvel ezelőtti szinten maradtunk. A Timokban nem a szerbeknek van bajuk a románokkal. Hanem a románoknak a románokkal. A szerbek okosak és az érdekeiket védik”.

A Timok-völgyben 35.330 regisztrált vlach van

A timok-völgyi vlachok egy elszigetelt térségben élnek. Sokan vlach etnikumúnak tartják magukat és azt mondják, hogy a romanizált őslakossághoz tartoznak. Több évtizedig éltek ebben az elszigeteltségben anélkül, hogy románokká kívántak volna válni. Minden családból valaki nyugaton dolgozott, pénzügyileg nem álltak rosszul és nem volt szükségük a román állam segítségére. A 2011-es népszámlálás szerint, a vlach közösség 35.330 főből áll. Egyesek szerint számuk valahol 50.000-60.000 körül van, de sokan szerbnek mondják magukat.

Köztük van egy emancipálódni kezdő közösség. Nagyjából 2.500 személyről van szó, akik magukat román etnikumúnak vallják, és a jogaikat követelik.

A Timok-völgyben 2012-ben egyetlen olyan román szervezet sem működött, melynek nevében szerepelt volna a „román” szó.

„Szerbiában létezik a Kisebbségek Nemzeti Tanácsa. Annak 2006 óta a Vlachok Kisebbségi Tanácsa is tagja. Törvényi szempontból a romántól teljesen elkülönült kisebbségnek tartják. Aki a Vlachok Kisebbségi Tanácsába iratkozik be, az automatikusan a romántól eltérő valaki. A román szervezetek 2012 után éledtek újra. Az itteni szervezetlenségre való tekintettel, nagyon nehéz őket egyetlen szervezetbe egyesíteni. Egyenként születtek újra több városban. Az egész mozgalom valamikor egy évvel ezelőtt támadt fel. Nehéz egyesíteni őket. Még mindenki ragaszkodik a saját szervezete identitásához”, mondja Iulian Niţu, Románia Zajecarban, Timok-völgy legnagyobb városában működő konzulja.

A diplomata úgy véli, Szerbia mesterségesen hozta létre egy nem létező nemzet nemzeti kisebbségét.

„A szerb hatóságok, nagyon magas szinten, azt mondják, hogy a vlachok nem románok. Belgrád meg is vádolta Romániát, hogy állítólag megpróbálja asszimilálni az úgynevezett vlach kisebbséget”, mondta még Niţu.

A nem román vlachok

A 299/2007-es romániai törvény kimondja, hogy a vlachokat románoknak tekintik, annak ellenére, hogy ők nem osztják ezt az álláspontot. Ellenkezőleg, sok helybéli azt mondja, attól félnek, hogy a románok asszimilálják őket.

„Ez egy paradoxon. Románia törvényi szempontból románoknak tekinti a vlachokat. Elméletileg semmilyen gondot nem jelentene, hogy valaki vlachnak vagy románnak nevezi magát. Szerbia álláspontja némiképp nehezen érthető. Tudatosan létrehoztak egy mesterséges vlach kisebbséget, melyről azt mondják, hogy nincs köze a román néphez. Írtak egy történelmet külön az itteni románoknak. Olyan történelmet, amivel azt akarják állítani, hogy az itteni népesség egy románhoz hasonlító nyelven beszél és ezt azzal magyarázzák, hogy romanizálódtak. Nem azzal, hogy közük lenne a románokhoz. Nem értem, Szerbia miért így kezeli a kérdést”, mondta Iulian Niţu, akit 2012 szeptemberében neveztek ki Románia zajecari konzuljának.

De felmerül egy kérdés. Miért félne Szerbia a maroknyi megosztott és szervezetlen timoki romántól, ha semmilyen veszélyt nem érez a jól szervezett és sok joggal rendelkező vajdasági románok részéről.

A timokiak esetében valójában sem Szerbia, sem Románia nem tehet semmit, amíg ők el nem döntik, kicsodák és mit akarnak. Érthető egy olyan lakosság fenntartása, mely magát mindig is a vlach népesség tagjának tartotta. Számukra nehezen fogadható el, hogy holnaptól már nem nevezhetik magukat vlachoknak, hanem valami másnak kell lenniük.

„A vlachokat magukat egy nem román kisebbséghez tartozónak vallják. Egy vlach nemzethez. Vannak vlachok, de nincsen vlach nemzet. Ha jogilag másnak vallják magukat, mint románnak, akkor nincs már hatáskörünk megkérdezni tőlük, mit szeretnének. Nincs jogom ezt tenni. Ha jogilag nem Romániát ismeri el anyaországnak, akkor én már nem kérdezhetem meg tőle, mit szeretne tenni. Ez Szerbia gondja. Ha ő elutasítja, hogy tőlem származik, akkor nem kötelezhetem erre. Mi románoknak tartjuk a vlachokat, de nem azokat, akik azt mondják, hogy a vlach kisebbséghez tartoznak! Létrehoztak egy mesterséges nemzetet, melynek jogi szempontból semmi köze nincsen Romániához. Nem reagálhatunk.

Kijelentik, tudatában vannak annak, hogy nem románok. Jogi szempontból, ha az illető egy másfajta identitást vállal, mint a román, akkor mi, államként nem segíthetünk nekik. Ha mégis ezt teszem, Szerbia joggal kérdezheti, hogy milyen hatáskör alapján támogatom őket, tekintettel arra, hogy semmi közük nincsen Romániához”, mondta Iulian Niţu, a zajecari konzul.

„Senkit sem kényszerítünk arra, hogy vallja magát románnak”

Timok-völgy nagyon elszigetelt térség. 124 vlach faluból áll. Románia, hivatalosan, úgy véli, hogy az elszigetelten élő vlachok nem juthattak információkhoz és nagyon elmaradottak.

„Senkit sem kényszerítünk arra, hogy románnak vallja magát. Nem akarjuk, hogy ilyesmivel vádoljanak minket. Nem akarjuk, hogy a magukat vlachnak tekintők vallják románnak magukat. Nagyon egyértelmű a politikánk. Akik románnak akarják vallani magukat, azok románnak vallhatják magukat. Nem kényszeríthetsz és nincs is jogod senkit sem kényszeríteni”, mondta még Iulian Niţu.

A timoki románok elkezdtek jogokat kérni, az Európai Unió felé haladó Szerbiának pedig tiszteletben kell majd tartania a kéréseiket. Már történtek lépések, de nagyon félénken.

„A timoki iskolákban nincs román nyelven oktatás. Választható tantárgyként már bevezettek néhány román nyelvtanfolyamot. Furcsa dolog idegen nyelvként oktatni a románt egy románnak. De ez egy kezdet. Csakhogy a román nyelvórákat jóval a tanórák befejezése utánra tették. A faluról, több tíz kilométerről érkező gyermeknek későig ott kell maradnia a román óra miatt. Azután pedig már nincs mivel hazamennie. Így hát alacsony a román nyelvórákra járók száma”, mondta Iulian Niţu.

Hét román pap Timokban

A Román Ortodox Egyháznak (BOR) jelenleg hét papja van Timok-völgyben. Egy kolostor-templom Malajnica faluban található, ahol Bojan Alexandrovici a pap. Van még hat román pap szétszórtan a Timok-völgyben, akik jelenleg ideiglenesen felekezeti helyiséggé átalakított épületekben szolgálnak.

Egy másik lépés egy – hetente néhány tíz perces – román nyelvű műsor elindítása volt a bori városi televízióban. Azok szerint, akik már láttak ilyen műsort, a színvonal nagyon alacsony. A timoki románok és vlachok nagyon rosszul beszélnek románul, ami érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy sohasem voltak ilyen nyelvű iskoláik.

Predrag Balaşevici, a Vlachok Néppártjának (Vlaška Narodna Stranka) elnöke múlt héten indult a bori előrehozott helyi választáson. A Bori Városi Tanács egyik képviselői helyéért indult, ahova kis előnnyel, de sikerült bejutnia. Pártja a bori előrehozott helyi választás alkalmából olyan párttal, Szerbia Demokrata Pártjával, lépett szövetségre, mely a parlamenti választáson nem érte el a bejutási küszöböt.

A Timok-völgy a Balkán-félsziget északi részén elhelyezkedő régió (Szerbia keleti és Bulgária északnyugati részében), a Timok folyó mentét és az ahhoz közeli hegyi övezeteket foglalja magába. A szerbiai Branicevo, Kelet-Morava, Bor, Zajecar megyékből és a bulgáriai Vidin régióból áll.