Hát igen, mert mindenki szentimentális-nacionalista: az RMDSZ is, a román pártok is, meg Magyarország is.
Magyarország 1996-ban – a NATO-csatlakozásra készülve – aláírta Romániával az egyetértési, együttműködési és jószomszédsági szerződést. Ugyanezen év novemberében választás volt Romániában, decemberben pedig megszavazták Victor Ciorbea kormányát, melyben két RMDSZ-tag is szerepel miniszteri rangban. 2000-ben a PDSR (Romániai Szociális Demokrácia Pártja – a szerk.) került kormányra, az RMDSZ pedig az új kormánykoalíció tagjává válik.
Romániának és Magyarországnak azóta legalább négy közös kormányülése volt, melyek keretében feltételezhetően fokozódott a kormányközi együttműködés.
Ezekben a napokban úgy tűnik, hogy egy kicsit elfonnyadt a román–magyar barátság. Az ügyfelet kiszolgálni nem akaró magyar eladónő botránya kipukkant. De a marosvásárhelyi római katolikus középiskola botránya folytatódik. Magyarország már bejelentette, hogy ilyen körülmények között ellenezni fogja Románia felvételét az OECD-be.
Miként értelmezzük ezeket a súrlódásokat, melyekhez régebbiek, újabbak is társulnak még? Ez a nacionalista szavazók pártok általi szokásos körüludvarlása? Vagy nagyobb veszélyről van szó az etnikumok közötti kapcsolatokban?
Jövőre lesz a Nagy Egyesülés centenáriuma. Vagy a magyar fél számára a megemlékezés a trianoni szerződésről (2018-ban az 1918. december 1-i román gyűlésről emlékeznek meg, míg a trianoni szerződést 1920. június 4-én írták alá – a szerk.). A legrosszabbra kell számítanunk? Vagy végül ezúttal is a pragmatizmus győz?
Az úgynevezett román megoldásnak a magyar kisebbség pártja volt a záróköve. Az RMDSZ de facto lemondott a maximális autonómiakövetelésekről a kormányzati hatalomhoz való kvázi állandó hozzáférésért cserébe.
A román többség is fontos szerepet játszott. Mind a CDR (Romániai Demokratikus Konvenció – a szerk.) nyugatbarát, mind a PDSR konzervatívabb választói elfogadták a szövetséget egy etnikai párttal. Bár ez banális dolognak tűnik, fontos kiemelni, hogy az ilyenfajta megállapodások rendkívül ritkák. A Skót Nemzeti Párt, például, sohasem rendelkezett miniszteri tisztséggel a nagy-britanniai központi kormányban (a Skót Nemzeti Párt adja a skót kormány miniszterelnökét, mely a rendkívül széles körű autonómiával rendelkező Skóciát irányítja Nagy-Britannián belül – a szerk.).
De úgy tűnik, az RMDSZ szerepe mára történelmileg kiüresedett. A jelenlegi keretek között elérhető engedmények többsége már megvalósult. További esetleges engedmények amúgy is már nem annyira a magyar szavazókat szolgálnák, mint inkább az etnikai értelmiséget. A követelések racionális eszkalálása sem tűnik lehetségesnek. Az RMDSZ nem nagyon rendelkezik ehhez elég hitelességgel és különben is, a NATO-ban és az EU-ban nem nézik jó szemmel az elszakadási törekvéseket.
Ezzel szemben a gazdasági-társadalmi területen az RMDSZ alulteljesített. A magyar régiók Románia legszegényebb és legkevésbé fejlett övezetei közé tartoznak, prédául esve a korrupciónak és a lehetőségek hiányának. Ezen kívül a kivándorlás miatt a párt egyre közelebb kerül a bejutási küszöbhöz. Igaz, létezik még a regionális pártoknak (értsd: RMDSZ) fenntartott, könnyebben elérhető második küszöb. De ha az RMDSZ odajut, hogy már az alternatív küszöbtől függ majd, akkor a kormányzati többség foglyává válik, mely (szinte) bármikor megváltoztathatja az alternatív küszöböt anélkül, hogy a Velencei Bizottságtól tartania kellene.
Ilyen körülmények között az RMDSZ 2018-ban hajlamos lehet majd kijátszani a szentimentális–nacionalista kártyát és hamis veszélyeket kitalálni a többség részéről, ezzel igazolva létezést.
A dolgok román oldalon sem néznek ki feltétlenül rózsásan. A PNL (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) egyre inkább nemzeti és egyre kevésbé liberális. Kevés megmaradt szavazói bázisai zömmel Erdélyben vannak és meglehet, hogy helyi vezetői 2018-ban nem tudnak és nem akarnak majd ellenállni a könnyfakasztó nacionalizmus hullámának.
A PSD-ben (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) még kényesebb a helyzet. A szociáldemokraták az örökösei annak, ami a kommunista nacionalizmusból és a Sergiu Nicolaescu (a Ceauşescu-korszak fő történelmifilm-rendezője – a szerk.) által kitalált történelemből megmaradt. A párt 1996 után némi diszkrécióval vitte tovább ezt az örökséget. Egészen 2014-ig, amikor Victor Ponta, de különösen Gabriela Firea megoldások helyett a román büszkeséget kínálták fel a szavazóknak. Firea asszony pedig a 2019-es elnökválasztás egyik lehetséges jelöltje.
Ne feledkezzünk meg arról a lehetőségről sem, hogy a nagy pártokban uralkodó zűrzavar közepette egy új nacionalista párt jelenhet meg.
A Románia és Magyarország közötti eredeti szerződés „jószomszédságról, a két ország közötti kölcsönös tiszteletről és együttműködésről szólt”, „emberi jogokról és alapvető szabadságokról, demokráciáról, humanizmusról és jogállamiságról”, kifejezve azon óhajukat, hogy „Európa egységes, a béke, a biztonság és az együttműködés kontinensévé váljon minden állam és nép számára”. Magyarország 1996-ban Kelet-Európa egyik bajnoka volt, messziről nézve a „balkáni” országok erőfeszítését, hogy elkapják az európai vonatot.
Most inkább fordított a helyzet.
A liberális értékeknek a volt kommunista térségben tapasztalható felszámolásának közepette Románia egymást követő kormányai, bármennyire zűrzavarosak voltak is, közelebb állnak az európai eszményekhez, mint Magyarország kormányai. Magyarország bizalmatlanul tekint az egységes Európában születő döntésekre, néha pedig úgy tűnik, hogy inkább Oroszország felé irányul az együttműködése, mint Brüsszel felé.
2018-ban pedig parlamenti választás lesz Magyarországon. Szerencsére tavasszal és így viszonylag elszigeteltek lesznek a 2018. december 1-i 100 éves évfordulótól.
Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.
A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?
A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.
Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.
„Hát szerinted lenne autópálya, gyár, új lakónegyed, pláza ebben az országban, ha hagynánk, hogy mindenki, bárki beleszóljon? Ha hagynánk, hogy az az ember, aki meg tudja csinálni és aki meg is csinálja, elbukjon valami rongyos egy-két milliós tyúkperen?”
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.
… két szatmári község bemutat a totojázó kormánynak és belevág az adminisztratív reformba… és a román belügy meg a hadsereg olyan vicces a szerelmesek napján, hogy az ember elbőgi magát.
Kasszásnőt ért bántalmazásról számoltak be lapunknak, amely az egyik sepsiszentgyörgyi nagyáruház önkiszolgáló részlegénél történt. A rendőrségnél megerősítették, hogy vizsgálatot indítottak az ügyben.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
Jelentős hóréteg alakult ki szerdára virradóra térségünkben a kedd délután óta tartó havazás miatt. Mutatjuk, hogy hol mekkora a hóvastagság.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.
A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?
A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.
Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.