// 2026. szeptember 21., hétfő // Máté, Mirella

Ukrajnai románok: „az anyaország elfelejtett bennünket”

// HIRDETÉS

Ellentétben Magyarországgal, amely kiáll a kárpátaljai magyarokért. A Libertatea riportját szemléztük.

„A nyelvi identitás elvesztése felé tartunk”

– erre a sommás következtetésre jut Marin Gherman Csernovicban (Csernyivci/Cernăuți) élő újságíró, elemző abban a riportban, amit a Libertatea készített Ukrajna románok lakta régióiban. A bukaresti lap újságírói bejárták az észak-bukovinai román közösségeket, hogy felmérjék az ukrajnai románság állapotát – a végeredmény pedig lesújtó.

Az ukrajnai nemzeti kisebbségeket ugyanis már nem csak a „természetes” asszimiláció és elvándorlás sújtja, diszkriminációjukat idéntől konkrét jogi formába öltötték:

a következő – ősztől kezdődő – tanévben ugyanis a hatályba lépő oktatási törvény lényegében ellehetetleníti a diákok anyanyelven történő oktatását.

A törvény – amelyről mi is többször írtunk, magyar szemszögből, többek közt ITT és és ITT tájékozódhatnak róla – előírja, hogy az elemi osztályok befejeztével, vagyis általános iskolától minden kisebbségi tanintézményben a tantárgyak zömében fokozatosan át kell térni az ukrán nyelvű oktatásra, az anyanyelven oktatott tantárgyak óraszáma pedig drasztikusan csökken. A román, lengyel és magyar középiskolákban például a kisebbség nyelvét és irodalmát mindössze heti két órában oktatják. És ez alapjaiban érinti a Csernovic régióban, illetve Kárpátalján élő mintegy 500 román helyzetét, megmaradásának jövőbeli kilátásait is.

„Mióta felére csökkent a románnyelv-órák száma, természetes, hogy romlott a gyerekek által beszélt nyelv minősége is. És romlani fog a továbbiakban is. És ez fáj nekünk, mert mi nem idetelepedtünk valahonnan, mi itthon vagyunk”

– mondja Radu Emanoil Petrașescu, Ciudei község 1. sz. Líceumának igazgatója, aki még a Habsburg-monarchia idejében alapított iskola épületében fogadja a bukaresti riportereket. Az igazgató szerint

a román irodalmi nyelvet egyre inkább csak az iskolában volt lehetőségük elsajátítani a diákoknak, most ez is megszűnik,

hiába fogadkozik a kijevi kormány, hogy az ukrán nyelvű oktatás kiterjesztése nem vezet a nemzeti kisebbségek nyelvének visszaszorulásához.

Az igazgató kármentésként tanórák után, opcionális tárgyként oktatná a román nyelvet, lényegében önképzőköri formában – ezt nem tiltja a törvény. Súlyosbító körülmény, hogy a román szülők az utóbbi időben – az anyanyelvi oktatást elsorvasztó törvény hatására is – egyre gyakrabban íratják gyerekeiket ukrán tannyelvű iskolába, mert eleve nem látnak perspektívát a román nyelvű oktatásban.

Az ukrajnai románok továbbra is bíznak a román állam segítségében, de egyre fogyatkozó reménnyel. Petrașescu szerint

„mi abban bízunk, hogy valami csak megváltozik. Van még némi remény. Arról álmodunk, hogy a mi történelmi hazánk, az elnök közbeavatkozik, konkrétabban, keményebben, tiszteletet parancsolóan.”

Ennek kapcsán említi meg a Libertatea, hogy az ukrajnai románok gyakran összehasonlítják a saját anyaországukkal való viszonyt a kárpátaljai magyarok helyzetével – és nem a román állam javára. A budapesti kormány többször is kemény nyilatkozatokban ítélte el Kijev kisebbségellenes törekvéseit, és ez szóváltásokhoz, diplomáciai konfliktusokhoz is vezetett a két fél között.

Magyarország azonban nemcsak politikai, hanem pénzügyi segítséget is nyújt ukrajnai nemzettársainak:

a budapesti kormány az elmúlt évtizedben alsó hangon is 115 millió eurót fektetett be Kárpátalján.

A román állam is bírálta az ukrán oktatási törvényt, tárgyalt az ukrán féllel, konzultált is a témáról az ottani román közösség képviselőivel, de sokkal lagymatagabban.

„Igen, Románia elfelejtett bennünket. Nem érezzük a támogatást. Voltak valami ösztöndíjak, 200 ezer euró összértékben, amelyeket az elemi iskolások kaptak év elején Romániától. Ezek a pénzek sokat segítettek, és az itteni emberek még azt érezhették, hogy ők is léteznek Bukarest számára. Idén már ezt sem adták, azt sem tudom, fogjuk-e még kapni ezután. És tudják meg, hogy jönnek falumbéliek az irodába, és kérdezgetik: »De mi történt Romániával? Nem segítenek már?«”,

panaszolja Elena Nandriș, aki közel egy évtizedig vezette a 7200 lelkes, Mahala nevű települést, Csernovic mellett. Elmondása szerint az asszimiláció „a sarkon ólálkodik”, az oktatási törvény csak az utolsó szög az ukrajnai románság koporsójában. Diagnózisa elkeserítő:

„Az emberek nem érzik az asszimiláció fenyegetését. Nem fogják fel. Azt mondják, hogy mi évszázadokon át mindig románok maradtunk. Nem tudják elképzelni, hogy tönkretehetnek bennünket. Ez a probléma. Nem látják, mi lesz az elkövetkezendőkben, hogy a gyerekeink már most sem beszélnek jól románul, otthon két szót románul mondanak, egyet pedig ukránul. Szerintem tíz év alatt mindenestül ukránosítanak bennünket.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden
Főtér

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden

Több millió ember nyugdíját rosszul számolták ki – derül ki egy vizsgálatból, amit a nyugdíjpénztárnál végeztek.

Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?
Krónika

Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?

Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros
Főtér

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros

Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot
Krónika

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot

Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás
Székelyhon

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás

A szigorú diéták helyett apró, fenntartható változtatásokra épít Negoiță Robert sporttáplálkozási szakértő módszere. Tapasztalatai szerint a tartós fogyás kulcsa nem a megvonás, hanem a fokozatos szokásváltás.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS