Hát persze. Tiszteljük egymást. A románok megszokták március 15-ét, mi pedig szokjuk meg december 1-ét és június 4-ét.
Jelen szöveg a Covasna Media oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Van még idő 2020. június 4-éig, amikor 100 éve lesz annak, hogy aláírtak egy gyötrő békeszerződést. A helyhatósági választásig is van még idő, amelyre 2020. június 7-án kerül majd sor. De már mindkét esetben szítják a kedélyeket. Trianon és a romániai helyhatósági választás: gyötrelem, átok, áldás, zsarolás.
Tehát a jövő évi helyhatósági választás előtt lesz Trianon 100. évfordulója. Egy tragikus évszázad Magyarország számára, mely végre elnyerte azt a függetlenséget, amiért az 1848-as magyar forradalmárok harcoltak, de elvesztett bizonyos területeket, melyeket az osztrák-magyar birodalom vett el erőszakkal;
Nem fogunk a történelmi tényeken lovagolni. A momentum valóságaira fogunk kitérni és kiemeljük, miként látja Trianont 100 évvel az aláírása után a 17 résztvevő állam: 16 győztes + 1 vesztes. Meg tudjuk érteni, hogy e szemszögből nézve Trianon nem öröm a magyarság számára. De nem értjük, hogy az RMDSZ vezetői miért kérik a románoktól, hogy szomorkodjanak, hogy elutasítsák ezt az ünnepet. Mi nem szenvedünk március 15-én, amikor a szomszédaink a magyarság napjának örvendenek – szükségünk volt némi időre, hogy elfogadjuk a helyzetet, de íme, most már nem szenvedünk.
Veszélybe sodorják az etnikai békét, sugallja Korodi Attila RMDSZ-es képviselő. Ne őrjíts meg, tisztelt uram! A románoknak vajon az RMDSZ-FIDESZ vállán kellene sírniuk, hogy megőrizzék az „etnikai békét” Romániában?! A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) vajon engednie kellene az RMDSZ állandó zsarolásának, hogy megőrizzük az „etnikai békét”?! A szerencsés egybeesés csúcsa, hogy a 2020. június 4-e napja alkalmából bevezetendő ünnepnap törvénybeiktatásának ötletét egy szociáldemokrata (PSD) parlamenti képviselő, Titus Corlăţean húzta elő a fiókjából. Miért „szerencsés egybeesés”? Mert a magyar politikusok, akik azzal dicsekednek, hogy bármit megtesznek az „etnikai békéért”, most már azzal fenyegetőznek, hogy megszavaznak egy PSD által esetleg benyújtott bizalmatlansági indítványt. Az ok: a kétfordulós helyhatósági választás sem az RMDSZ-nek, sem a PSD-nek nem felel meg. És, hogy a „szerencsés egybeesés” teljes legyen, a magyar vezetők azt sugallják nekünk, hogy
A zsarolást ügyesen elleplezték, jól elrejtették egy kétfordulós helyhatósági választásról szóló esetleges sürgősségi kormányrendelet (valójában kormányzati felelősségvállalási eljárásról van szó – a szerk.) elleni indítvány leple alá. Egy kétfordulós szavazás hátrányos lenne az RMDSZ-nek, melynek néhány erdélyi megyében nem sikerülne túl sok mindent kialkudnia. Valójában elveszítene néhány polgármestert és tanácsost Szatmár, Bihar és Máramaros megyében. Kettős szenvedés: néhány polgármester és helyi tanácsos elvesztése alig néhány nappal az után, hogy a románok egy magyar nemzet számára tragikus eseményt ünnepelnek meg.
Miként lehet egymással kibékíteni ezeket a szenvedéseket és örömöket? Egyszerűen: kölcsönösen tiszteletben tartva az érzéseinket. És együtt dolgozva annak az országnak a jólétéért, ahol élünk, nem pedig egy zsarolásra és mocskos alkudozásokra ráállt etnikai párt illuzórikus választási sikeréért. Ez azt jelentené, hogy a magyar politikus elfogadja, hogy
a román politikus pedig elfogadja, hogy „Trianon 100” a magyarok számára nem lehet ünnep.
Ami pedig egyes RMDSZ-es vezetők fenyegetőzését illeti, hogy a kormány ellen szavaznak egy PSD által kezdeményezett bizalmatlansági indítványra, nincs plasztikusabb érvem az egyik árnyalatokra odafigyelő olvasó G4Media-n megjelent bejegyzésénél: „Mint minden alkalommal, készek vagytok szégyentelenül prostituálódni, ha az érdekeitek ezt követelik meg.”
Íme, miként kapcsolódnak az évszázadok és válnak szét a politikusok! Trianon 1920 és a 2020-as helyhatósági választás – öröm, szenvedés, gyötrődés, fenyegetések és zsarolás. Baba Vanga semmilyen katasztrófát nem jósolt Romániának a következő évre, ő csak Putyin és Trump számára látott gondokat. Reméljük, hogy szomorúan, boldogan, de egészségesen túljutunk majd az új év „nagy megpróbáltatásain”: Magyarország provokációi a Trianon 100 témájában, helyhatósági választás, parlamenti választás.
„...aztán egy éles fénysugár hasít bele fentről a félhomályba, a lába előtt, majd a fénykör elindul a tó közepe felé, és ott megáll.”
A tudománynépszerűsítést sem lehet az érzelmekre alapuló kommunikáció korszakában a teljes ráció fegyelmének alávetni.
Mi, magyarok, szeretünk tisztelegni (történelmi) hőseink előtt. Ám ha megjelennek a vásznon, képernyőn, azonnal kitör a botrány: miért ilyen? Miért nem olyan? Pláne, miért nem amolyan?
Láng Orsolya új könyvét mutatták be Kolozsváron, így megtudhattuk, miért hasonlít a vers a távcsövekhez.
Egy női kórházigazgató pedig azért rúgta ki a sürgősségi osztály női vezetőjét, mert szerinte csak egy férfi tudná jól elvégezni ezt a feladatot.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) elnöke, Cristian Popescu-Piedone néha „túlzásokba esik az önreklámozással” az intézmény által végzett ellenőrzések kapcsán.
Gondolatok a Botond Nagy Ilja próféta című előadása körül kialakult botrány kapcsán.
Érezteti a hatását a nagy havazás: egy fa eltávolításán dolgozik a Hargita megyei tűzoltóság gyergyószentmiklósi kirendeltségének egyik egysége, ugyanis a 12C jelzésű országúton, a Gyilkos-tó térségében. A fa az úttestre dőlt, akadályozva a közlekedést.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken kijelentette, hogy az európai katonai tervezők egy hónapon belül kidolgozhatják az Ukrajnában állomásozó külföldi csapatkontingens telepítésének részleteit.
Tizenöt évig sértetlenül lobogott a tusnádi közbirtokosság épületénél elhelyezett székely és magyar zászló – egészen péntek reggelig, ekkor vették észre a községbeliek, hogy a lobogókat letörték. A Steaua Bukarest szurkolói lehetnek a tettesek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„...aztán egy éles fénysugár hasít bele fentről a félhomályba, a lába előtt, majd a fénykör elindul a tó közepe felé, és ott megáll.”
A tudománynépszerűsítést sem lehet az érzelmekre alapuló kommunikáció korszakában a teljes ráció fegyelmének alávetni.
Mi, magyarok, szeretünk tisztelegni (történelmi) hőseink előtt. Ám ha megjelennek a vásznon, képernyőn, azonnal kitör a botrány: miért ilyen? Miért nem olyan? Pláne, miért nem amolyan?
Láng Orsolya új könyvét mutatták be Kolozsváron, így megtudhattuk, miért hasonlít a vers a távcsövekhez.