// 2024. november 5., kedd // Imre
Traian Băsescu

Traian Băsescu úr és a Securitate második győzelme

// HIRDETÉS

Bizonyos szempontból mindegy is, hogy a játékos ex-elnök besúgó volt-e, vagy sem. A lényeg ismét az, hogy az asztal alá sepert szar ugyan nem látszik, de bűzlik.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a Contributors oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

A Szabad Európa nemrég újra létrehozott román részlege közölte a múlt hét közepe táján azt az információt, mely szerint a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) olyan új bizonyítékokat fedezett fel, melyek igazolják, hogy Románia volt elnöke, Traian Băsescu úr együttműködött a kommunista titkosrendőrséggel (Securitate).

Nem, nem találták meg, legalábbis pillanatnyilag, sem a kötelezettségvállalást, sem a hálózati aktát. Csak egy sor másfajta bizonyítékot hoztak felszínre, melyekből egyértelműen az következik, hogy az akkoriban fiatal tiszt Băsescu a Securitate egyáltalán nem ártatlan forrásaként szolgált.

Olyan természetű információkat szolgáltatott, melyek alapján ma politikai rendőrségi tevékenységgel vádolható.

És ezeket az információkat Petrov fedőnévvel küldte a kommunista titkosszolgálatok embereinek. Mivel a hatályos törvény értelmében a CNSAS nem adhat ki együttműködést cáfoló vagy megerősítő határozatokat, bíróság fogja megállapítani, hogy Románia volt elnöke a Securitate együttműködője egyáltalán nem megtisztelő minőséggel rendelkezett-e, vagy sem.

Nem állíthatjuk, hogy a fentebb összefoglalt hír a várt hullámokat keltette volna. Persze, az egész sajtó átvette a szóban forgó információt, de nem került címoldalra. Nem váltott ki túl nagy érzelmeket a közvéleményben. Leplezetlen örömujjongásokkal fogadták a felixi tévék, melyek tulajdonosára, Dan Voiculescu úrra („Felix” volt a fedőneve – a szerk.) már rég rábizonyították – még ha csak informálisan is –, hogy jelentős múltja volt a Securitate hierarchiájában és aki számára Băsescu úr kiengesztelhetetlen személyes ellenségnek számít. Néhány – végső soron érthető – forgatókönyv is született, mert mégiscsak válaszra váró kérdés, hogy

a CNSAS miért éppen most fedezi fel és hozza nyilvánosságra a szóban forgó dokumentumokat.

Vagyis pontosan annak az új ellenőrzésnek a kapcsán, amelynek a volt elnököt az európai parlamenti választáson való indulása miatt vetették alá. Mint ismert, Traian Băsescu úr vezeti a Népi Mozgalom Párt (PMP) listáját, egy olyan pártét, mely a felmérések szerint a szavazatok nyomorúságos 5 százalékára számíthat. Márpedig abban az esetben, ha Băsescu urat visszalépésre kényszerítik vagy hiteltelenítik, illetve – pontosabban mondva – még egyszer hiteltelenítik, akkor nehezen feltételezhető, hogy politikai szervezetének bármilyen esélye maradna arra, hogy valakit Brüsszelbe vagy Strasbourgba küldjön. Hihető az a hipotézis, hogy egy ilyenfajta lépés a PMP politikai színpadról történő gyors eltávolításához és a párt széteséséhez vezetne. De azt kevéssé tartom valószínűnek, hogy az ilyenfajta dezintegrációban a jobboldali pálya megtisztítására törekvő Nemzeti Liberális Párt (PNL), illetve a jelenlegi elnök, Klaus Iohannis úr is érdekelt lenne, ahogy az a cristoiublog-on múlt pénteken megjelent szöveg állítja.

Ez az állítás, legalábbis Iohannis úr esetében, gyenge lábakon áll. Egyszerűen azért, mert bármennyire is szabadszájúnak bizonyult Băsescu úr azon csaknem öt év alatt, amióta már nem államfő, sohasem támadta az utódját. Csak néhány bírálatot fogalmazott meg, melyek legnagyobb részét jogosnak tartottam. Amúgy Băsescu úr tisztességesen bánt Iohannis úrral.

Traian Băsescu úr visszautasította a vádakat,

a Petrov fedőnév tényekkel való alátámasztottságát is cáfolta, nyilatkozataiban szűkszavú volt, annyit mondva, hogy csak egy ítélet birtokában fogja bőséges részletekkel kommentálni az egészet.

Néhány megjegyzést mégis meg kell fogalmazni az újonnan létrejött helyzetben.

1. Az első a közvélemény hírre adott gyenge reakciójára vonatkozik. Világos jele annak, hogy csaknem 30 évvel a forradalom után már csak nagyon kevés románt érdekel a múlt és még kevesebbet az az elítélendő kapcsolat, amely egy részük és a titkosszolgálatok között kialakult.

2. A második azzal az egyáltalán nem kényelmes helyzettel kapcsolatos, amelybe nemcsak Traian Băsescu úr, hanem a CNSAS is került. Persze, ha kiderül, hogy rajtakapták a volt elnököt, akkor a becsülete örökre kompromittálódik, de még ebben az esetben sem számítok különösebb reakcióra a közvélemény részéről. A románok többsége tudni vélte, még a CNSAS legutóbbi tette nélkül is, hogy Băsescu úr nem kerülhette el az együttműködés valamilyen formáját a Securitatéval. Ha másképp nem, akkor hajóskapitányként vagy a NAVROM anvers-i képviselőjeként. Bárki, aki akkoriban élt, tudja, hogy

minden intézményvezetőnek egyértelmű szolgálati kötelezettségei voltak a Securitate rendszeres tájékoztatására

mindarról, ami a beosztottak körében történt. Băsescu úr kivételt képezett volna? Nem túl valószínű. Ha bebizonyosodik, hogy a szóban forgó tájékoztatásokhoz mások is társulnak, szintén Petrov fedőnév alatt, akkor Băsescu úr helyzete bonyolultabbá válik. De nem hiszem, hogy ez bármelyik táborban jelentős mutációkhoz vezetne. Sem a támogatói, sem a volt elnököt egy életre meggyűlölők körében. Akit viszont büntetőper fenyeget a hamis nyilatkozatai miatt. Egyesek a szóban forgó ügyben az élet megkésett bosszúját látják amiatt, hogy Mona Muscă asszonyt hasonló vádak segítségével távolították el a politikai színpadról, amit Băsescu úr terhére írtak.

3. De ebből az egész cirkuszból a CNSAS kerül ki a leginkább megtépázottan. Mely eddig már 4 nem-együttműködői igazolást állított ki Băsescu úrnak. Persze, legalábbis a legutóbbiakon feketén fehéren az kell szerepeljen, hogy „jelen igazolás kibocsátása dátumáig”. De

a CNSAS még így is nehezen szabadul majd meg attól a vádtól, hogy politikai érdekeket szolgál.

Ez a történet számomra csak azért tűnik relevánsnak, mert újra bebizonyítja, hogy mekkora kárt okoz a mai Romániának a múlt elhallgatására szolgáló művelet. A társadalmi nyugalom nevében történt állítólagos megbékélés, melyet a forradalom utáni Románia első vezetői találtak ki és hajtottak végre.

Az, ami ezekben a napokban Băsescu úrral történik, azt mutatja, hogy mennyire igaza volt Adam Michnik volt disszidensnek, amikor a „Securitate második győzelméről” beszélt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között
Főtér

A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között

Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.

Új autópálya épülhet
Krónika

Új autópálya épülhet

Új, kétszer három sávos autópálya építését tervezik Bukarest és Giurgiu között, amely a várakozások szerint jelentősen javítja majd a közlekedést a térségben.

Kelet-Közép Európa legboldogabbjai egy felmérés szerint a románok és az osztrákok
Főtér

Kelet-Közép Európa legboldogabbjai egy felmérés szerint a románok és az osztrákok

Vissza a jövőbe: hátratekerték egy hivatali autó kilométeróráját, hogy kevesebbet mutasson. Romániai állampolgárok is eltűntek a pusztító spanyolországi árvízben.

Négyen meghaltak egy Maros megyei balesetben – frissítve
Székelyhon

Négyen meghaltak egy Maros megyei balesetben – frissítve

Egy teherautó és egy személyautó ütközött össze Gernyeszegen vasárnap délután, a személyautóban utazó négy személy a helyszínen életét vesztette.

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal
Krónika

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal

A közlekedésügyi minisztérium kibocsátotta az építési engedélyt a Szatmárnémeti–Óvári gyorsforgalmi út kivitelezéséhez. A partiumi megyeszékhely terelőútjától induló 11 kilométeres autóút újabb összeköttetést teremt majd a magyarországi úthálózattal.

Reggeli dulakodás Csíkszeredában két csoport között – videóval
Székelyhon

Reggeli dulakodás Csíkszeredában két csoport között – videóval

Dulakodásra lett figyelmes egy olvasónk kedden reggel röviddel 8 óra előtt, amely Csíkszeredában, a Kossuth Lajos utcai Electrica előtt tört ki, több ember között.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS