// 2024. november 26., kedd // Virág
Európai Unió

Tényleg szükség van az európai politikai egyesítésre?

// HIRDETÉS

A franciák és a németek nagyon akarják. Magyarország és még jó páran nem annyira. Románia szokás szerint ide is nyal, oda is.

A nagy-britanniai népszavazás minden eddiginél nyilvánvalóbbá tette az európai országok közötti és az olyan alapító országokon belüli megosztottságokat, mint Franciaország.

Máris kialakult egy törésvonal az EU alapító országai, különösen Franciaország és Németország, valamint a kontinens többi része között. A nagy-britanniai népszavazásról szóló európai tanácsi összejövetelt megelőző napokban mindenféle kombinációkban találkozókra került sor az európai politikai vezetők között. De ezek közül kettő önmagában jelentős. Az első az Európai Unió alapító országainak külügyminiszterei közötti, amikor is a francia és a német külügyminiszter, Jean-Marc Ayrault és Frank-Walter Steinmeier közzétettek egy nagy terjedelmű dokumentumot a két ország azon igyekezetéről, hogy

erőteljesen felgyorsítsák Európa politikai egyesítésének folyamatát.

A második összejövetel Varsóban zajlott Lengyelország külügyminiszterének kezdeményezésére, aki 9 országot hívott meg: Ausztriát, Bulgáriát, Görögországot, Szlovákiát, Szlovéniát, Spanyolországot, Magyarországot, Romániát, de Nagy-Britanniát is. A 10-ek nem produkáltak semmilyen dokumentumot és mindenki – szándékai szerint – néhány szűkszavú nyilatkozatra vagy közleményre szorítkozott. De nyilvánvaló volt, hogy ezek az országok – többségük új az európai klubban – nem viszonyulnak ellenségesen Nagy-Britanniához, és számukra kevésbé az integráció felgyorsítása a fontos, mint inkább az Európai Unió újrafogalmazása.

A német és a francia külügyminiszter említett nyilatkozatának Egy erős Európa egy bizonytalan világban a címe és négy fejezetből áll: az egyikben Franciaország és Németország a politikai integráció folyamatának folytatására irányuló akaratukat fejezik ki, a másik három pedig a biztonsági, a menedékügyi és bevándorlási és végül a költségvetések és adópolitikák egyesülésére vonatkozó gazdasági közös politikákat részletezik.

Franciaország és Németország lényegében ilyen-olyan formában már ismert dolgokat javasolnak, ezeket már sokszor kinyilvánították és a biztonsági politikákat koordináló központosított rendszert, valamint a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni harcra szánt európai ügyészséget hozna létre, a tagországok büntetőtörvénykönyveinek összehangolásával párhuzamosan.

A bevándorlás ügyében a két külügyminiszter Németország jól ismert álláspontját erősíti meg, mely folytatni akarja az Európán kívüli gazdasági bevándoroltatást, e célból létrehozva a törvényes bevándorlás eszközeit: „Európának nyitottnak kell maradnia arra, amivel a migráció és a mobilitás hozzájárul társadalmának gazdaságához, kultúrájához és sokszínűségéhez.” Végül a francia-német terv az euró-övezet mélyreható adóügyi integrációját akarja. A részletek is érdekesek, de ezekről egy másik alkalommal.

A fentiek magukért beszélnek. A Kelet országai nem nézik jó szemmel az euró-övezet fokozott integrációs politikáját, de főleg

a „sokszínűséget” ideálként meghatározó kinyilvánítással szemben táplálnak fenntartásokat.

Hiszen egy dolog Európa országainak sokszínűsége (Erdély nagyon is ismert példa) és teljesen más dolog egy gyakran kibékíthetetlen kultúrák hirtelen végrehajtott összekeveréséből származó sokszínűség.

Ahogy arra már rámutattam, a varsói informális találkozó után kevés nyilatkozat volt, de azok sokatmondóak. „Kellene egy vita arról, hogy mi nem működik Európában, hiszen egyes országok távoznának belőle”, mondta Lengyelország külügyminisztere, Witold Waszczykowski. Magyarországi kollégája, Szijjártó Péter még élesebben fogalmazott: „Súlyos dolog, hogy úgy tűnik, az európai vezetőket a Brexit után nem a nem működő dolgok megváltoztatása foglalkoztatja.” A budapesti diplomácia vezetője azt is mondta, hogy az európai intézményeknek a kudarchoz vezető politikák felgyorsítására vonatkozó szándéka „tévedésen alapuló teljesen elhibázott irány”.

Ezzel szemben Románia külügyminisztere, Lazăr Comănescu visszafogott volt, valószínűleg arra ügyelve, hogy álláspontját ne társítsák teljes mértékben az egyes kollégái által megfogalmazott bírálatokkal. A MAE (Külügyminisztérium – a szerk.) honlapján közzétett közleményben rámutatnak arra, hogy „a 27-ek cselekvési egysége és szolidaritása szükségességének kihangsúlyozása mellett a román diplomácia vezetője kiemelte annak fontosságát, hogy tisztázni kell a követendő eljárásokat, mind az EU szintjén, mind belpolitikailag, az Egyesült Királyságban is. Ugyanakkor úgy értékelte, hogy az EU szintjén szükség van egy közös gondolkodási folyamatra, melynek célja visszaadni az európai polgároknak a bizalmat az európai projekt iránt”. Klaus Iohannis elnök határozottabb volt, amikor azt mondta: „Újra kell fogalmaznunk az európai projektet”, bár ő sem ment el túl messzire.

Ez az Európai Tanács összejövetele előtti összkép, melynek alapján joggal hihetjük, hogy ezekben a napokban az EU történelme legkevésbé barátságos találkozójának voltunk a tanúi.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS