Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Mint ismeretes, az Európai Parlament nemrég elfogadott egy állásfoglalást, amely támogatja Románia és Bulgária felvételét a schengeni övezetbe, vagyis azon európai (de nem csak uniós!) országok közösségébe, amelyek közt eltöröltek mindennemű belső határellenőrzést. Hollandia azonban régóta blokkolja Románia és Bulgária felvételét, az amszterdami parlament pedig két nappal az EP-állásfoglalás után elutasította a két ország schengeni csatlakozását – kérdés, hogy Hollandia az EU Tanácsában (amely a végső döntéshozatali szerv) is él-e a vétójogával.
A holland parlament döntése nem maradt visszhangtalan a román sajtóban, egyes vélemények szerint ami történik, az Románia „megalázása”. Nucu Morar a Republica portálon ezt írja: „Mint valami szigorú professzorok, a hollandok visszaküldenek a házifeladatainkhoz”, mert „felkészületlenek vagyunk”. Ez húsz évvel ezelőtt még hihető volt, ma már nem.
– fogalmaz a szerző, aki számbaveszi, szerinte miért hamisak a Románia csatlakozásával szembeni, a korrupcióról, az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) be nem tartásáról, az ország „felkészületlenségéről” szóló érvek.
Rengeteget utazott szerte Európában, írja, és azt tapasztalta, hogy a románok túlnyomó többsége civilizáltan, európai módon viselkedik. Mégis, másodosztályúként kezelnek bennünket, akár egy harmadik világbeli országot – ez ahhoz hasonlít, mintha egy multinacionális vállalat diszkriminálná vagy a többieknél durvábban szankcionálná román alkalmazottait pusztán a nemzetiségük miatt.
A cikkíró sérelmezi, hogy Romániát még más közép-kelet-európai országokkal (Csehország, Lengyelország, Magyarország stb.) sem kezelik egyenrangúan. Különösen fájó ez Magyarország esetében:
Egyes honfitársaink a nyugati elutasításból azt a következtetést vonják le, hogy mélyebben magunkba kéne néznünk, és leszámolnunk a korrupcióval, az igazságszolgáltatási rendszer visszásságaival. Természetesen léteznek ezzel kapcsolatos problémák, de nem fogadhatjuk el, hogy folyton sarokba térdepeltessenek, „csak azért, mert románok vagyunk”. A schengeni övezet tagjaként is küzdhetünk a korrupció ellen, annál is inkább, mert egyes nyugati államok problémásabbak ilyen szempontból.
Miközben nálunk a korrupció a közlekedési rendőr lefizetését, az orvosnak adott figyelmességet, az osztálypénzgyűjtést, a kormányzati szerződések utáni jutalékot és hasonlókat jelenti, addig Nyugaton olyan adóparadicsomokról beszélünk, ahonnan a szervezett bűnözést, a nemzetközi drogkereskedelmet, a pénzmosást finanszírozzák – egyszóval mindenki söprögessen a saját portája előtt.
Azt is az orrunk alá dörgölik, hogy egyes honfitársaink „rosszhírét keltik” az országnak – gondolhatunk itt a koldusokra, tolvajokra, prostituáltakra. Egyrészt ez a szegénység következménye, másrészt Nyugaton is léteznek ezek a jelenségek – ha beléphetnénk a schengeni övezetbe, az épp abban segítene bennünket, hogy ezek okait nagyobb eséllyel orvosolhatnánk.
A szerző akár jogosnak is tűnő felháborodását árnyalja, hogy cikkének zárlatába is belesző némi rosszízű magyarozást:
Mi Európában élünk, mióta nemzetként megszülettünk. Senki nem rakhat ki bennünket innen. Emeljük fel a fejünket és követeljük a jogainkat, amelyek járnak nekünk. Emeljük fel a hangunkat, ne hagyjuk magunkat megalázni. Nem vagyunk holmi megtűrtek Európában.”
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
Az egészségügyi minisztérium sürgősségi rendeletet készít elő, amelyik lehetővé tenné az állami intézményeknél alkalmazott orvosok munkaszerződésének felbontását, ha munkaidejükben a magánegészségügyben dolgoznak.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.