Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Mint ismeretes, az Európai Parlament nemrég elfogadott egy állásfoglalást, amely támogatja Románia és Bulgária felvételét a schengeni övezetbe, vagyis azon európai (de nem csak uniós!) országok közösségébe, amelyek közt eltöröltek mindennemű belső határellenőrzést. Hollandia azonban régóta blokkolja Románia és Bulgária felvételét, az amszterdami parlament pedig két nappal az EP-állásfoglalás után elutasította a két ország schengeni csatlakozását – kérdés, hogy Hollandia az EU Tanácsában (amely a végső döntéshozatali szerv) is él-e a vétójogával.
A holland parlament döntése nem maradt visszhangtalan a román sajtóban, egyes vélemények szerint ami történik, az Románia „megalázása”. Nucu Morar a Republica portálon ezt írja: „Mint valami szigorú professzorok, a hollandok visszaküldenek a házifeladatainkhoz”, mert „felkészületlenek vagyunk”. Ez húsz évvel ezelőtt még hihető volt, ma már nem.
– fogalmaz a szerző, aki számbaveszi, szerinte miért hamisak a Románia csatlakozásával szembeni, a korrupcióról, az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) be nem tartásáról, az ország „felkészületlenségéről” szóló érvek.
Rengeteget utazott szerte Európában, írja, és azt tapasztalta, hogy a románok túlnyomó többsége civilizáltan, európai módon viselkedik. Mégis, másodosztályúként kezelnek bennünket, akár egy harmadik világbeli országot – ez ahhoz hasonlít, mintha egy multinacionális vállalat diszkriminálná vagy a többieknél durvábban szankcionálná román alkalmazottait pusztán a nemzetiségük miatt.
A cikkíró sérelmezi, hogy Romániát még más közép-kelet-európai országokkal (Csehország, Lengyelország, Magyarország stb.) sem kezelik egyenrangúan. Különösen fájó ez Magyarország esetében:
Egyes honfitársaink a nyugati elutasításból azt a következtetést vonják le, hogy mélyebben magunkba kéne néznünk, és leszámolnunk a korrupcióval, az igazságszolgáltatási rendszer visszásságaival. Természetesen léteznek ezzel kapcsolatos problémák, de nem fogadhatjuk el, hogy folyton sarokba térdepeltessenek, „csak azért, mert románok vagyunk”. A schengeni övezet tagjaként is küzdhetünk a korrupció ellen, annál is inkább, mert egyes nyugati államok problémásabbak ilyen szempontból.
Miközben nálunk a korrupció a közlekedési rendőr lefizetését, az orvosnak adott figyelmességet, az osztálypénzgyűjtést, a kormányzati szerződések utáni jutalékot és hasonlókat jelenti, addig Nyugaton olyan adóparadicsomokról beszélünk, ahonnan a szervezett bűnözést, a nemzetközi drogkereskedelmet, a pénzmosást finanszírozzák – egyszóval mindenki söprögessen a saját portája előtt.
Azt is az orrunk alá dörgölik, hogy egyes honfitársaink „rosszhírét keltik” az országnak – gondolhatunk itt a koldusokra, tolvajokra, prostituáltakra. Egyrészt ez a szegénység következménye, másrészt Nyugaton is léteznek ezek a jelenségek – ha beléphetnénk a schengeni övezetbe, az épp abban segítene bennünket, hogy ezek okait nagyobb eséllyel orvosolhatnánk.
A szerző akár jogosnak is tűnő felháborodását árnyalja, hogy cikkének zárlatába is belesző némi rosszízű magyarozást:
Mi Európában élünk, mióta nemzetként megszülettünk. Senki nem rakhat ki bennünket innen. Emeljük fel a fejünket és követeljük a jogainkat, amelyek járnak nekünk. Emeljük fel a hangunkat, ne hagyjuk magunkat megalázni. Nem vagyunk holmi megtűrtek Európában.”
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
