Magyarország kétszer akkora támogatást adott, nem beszélve Lengyelországról és a balti államokról. Konkrét összegekről van szó, nem morális támogatásról.
A román állam biztosította a legkevesebb forrást Ukrajnának az Oroszországgal szembeni háborúban a szomszédos országok közül – írja a Szabad Európa romániai kiadása.
Putyin ukrajnai agressziója példátlan szolidaritási hullámot indított el a nyugati nagyhatalmak részéről – de a közép-kelet-európai régió országai is igyekeznek kitenni magukért. A Kieli Világgazdasági Intézet adatai szerint április 23-ig a G7-ek, illetve az Európai Unió országai és intézményei 27 milliárd eurónyi értékben nyújtottak segítséget – vagy tettek erre ígéretet – Ukrajnának.
A kimutatás a segítségnyújtás három formájára terjed ki: a pénzügyi, a humanitárius és a katonai támogatásra. Ebben nincsenek benne a menekültek segítését célzó programok, mint ahogy a civil szervezetek vagy magánszemélyek adományai sem.
számszerűsítve ez több mint 10 milliárd eurónyi összeget jelent. Nagy-Britannia és Kanada sem fukarkodott a támogatásokkal (az előbbi felülről, az utóbbi alulról súrolja a 2 milliárd eurót), a második helyen mégis Lengyelország áll közel 2,4 milliárd euróval – ezzel a közép-kelet-európai régió éllovasává is vált.
Nem mindegy, persze, ki milyen természetű támogatásokkal segíti Ukrajnát: a lengyelek például elhanyagolható mértékben nyújtottak humanitárius segítséget, katonai téren azonban igencsak kitettek magukért (többek közt 200 darab, szovjet gyártmányú T-72-es tank adományozásával); a franciák inkább pénzügyi értelemben segítettek, humanitárius vagy katonai szempontból alig.
(A pontosság kedvéért: a térségünk alatt azokat az országokat értjük, amelyek Ukrajnával, Fehéroroszországgal vagy Oroszországgal határosak.)
Nos, Lengyelország magasan a legnagyobb összegű támogatást nyújtotta – kicsit más a helyzet azonban, ha GDP-arányosan vizsgáljuk a térségbeli országokat. Ebből a szempontból ugyanis a kicsiny (1,3 milliós lakossággal rendelkező) Észtország vezet, ők a bruttó hazai termékük 0,80 százalékát ajánlották fel Ukrajna megsegítésére. Ezt követi Lettország, majd a már említett Lengyelország, de Litvánia és Szlovákia sem teljesítenek rosszul.
(Bulgáriát nem számítva, de déli szomszédunknak nincs közös határvonala a háborúban érintett országokkal.) Országunk eddig 4 millió eurót áldozott az ukrán ügyre, ez 0,01 százalékot jelent a GDP-t tekintve – ebből a pénzügyi segítség nulla, a „maradék” (vagyis a teljes összeg) kétharmad-egyharmad arányban megoszlik a katonai-védelmi felszerelés és a humanitárius támogatás között.
Összehasonlításképpen: a kijevi vezetéssel éppen nem túl barátságos viszonyt ápoló
– igaz, ez kizárólag humanitárius segítséget jelent.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a menekültek befogadásából és ellátásából viszont derekasan kivette a részét Románia: a háború kezdete óta 840 ezer ukrán állampolgár lépett be az országba, ebből mintegy tízezren kértek ideiglenes védelmet, de valószínűleg ennél jóval nagyobb számban tartózkodnak ukrajnai menekültek Románia területén.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.