Mit nyer és mit veszít Románia a Budapesttel kötött szövetséggel? Sokat nem, mondják az elemzők. Mert Romániában, ugye, nem Orbán Viktor a miniszterelnök.
A történelemben nagyon ritkán történt meg, hogy Románia és Magyarország ennyire hasonló európai politikai elképzeléssel rendelkezzen, a kommunista időszakot nem véve figyelembe, amikor mindkét ország egy Szovjetuniónak alárendelt politikai rendszer részét képezte.
ezekben a pillanatokban lehetővé tett egy ilyenfajta közeledést. Míg Magyarország számára hosszú hagyománya van az európai szintű megállapodások vitatásának – az egyik közismert példa az 1920-as trianoni szerződés folyamatos bírálata –, Románia számára újdonság a jelenlegi helyzet. Az európai nagyhatalmak közötti megállapodások nagy többsége kedvező volt Románia számára, még akkor is, ha megszületésükkor bennünket az ajtó előtt tartottak és nem ülhettünk a tárgyalóasztalhoz. E hatalmak segítsége nélkül nem történt volna meg a fejedelemségek 1959-es(helyesen: 1859 – a szerk.) egyesülése és az 1918-as nagy egyesülés sem.
Sajnos most, amikor megvan a magunk helye a tárgyalóasztalnál, egy lépésre vagyunk attól, hogy siralmasan kudarcot valljunk és újra az ajtónál találjuk magunkat.
Alibit nyújt Liviu Dragneának és társainak a románok előtt, akiket megpróbálnak átverni azzal, hogy Európának „gondjai” vannak, hogy Európa nem érti meg a román igényeket, Európa unortodox standardokat (bejegyzett élettársi kapcsolat, menekültek befogadása) akar ránk kényszeríteni. A Budapesttel kialakított partnerség az RMDSZ támogatását, pontosabban egy bábkormány stabilitását is biztosítja Liviu Dragneának, mellyel elérheti célját, az igazságszolgáltatás alárendelését.
Ezzel szemben óriásiak a veszteségek. Románia peremre szorulása sokkal nyilvánvalóbb Európa szintjén, mert a magyarokkal ellentétben nem értünk az agresszív diplomáciához, melyben előnyök szerzéséért zsonglőrködhetünk.
Orbán Viktor sokkal befolyásosabb vezető, mint Klaus Iohannis, akinek hatásköreit egyre jobban csökkenti a Dăncilă-féle bábkormány. A magyar vezetőnek rendkívül erős kapcsolatai vannak Európában, az AEÁ-ban, Oroszországban, eljátssza a nagyhatalmak közötti közvetítői szerepet, míg Dragnea nemzetközi szinten egy senki. Ilyen helyzetben ne csodálkozzunk, ha az EU-nak a két államra vonatkozó jövőbeni döntései érezhetően különbözőek lesznek, Romániát pedig sarokba fogják állítani (például, továbbra is kihagyják Schengenből), míg Magyarország csak némi dorgálást fog kapni.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.