// 2025. május 1., csütörtök // Munka Ünnepe , Fülöp, Jakab

Román történész: a magyarok kivételes mértékben járultak hozzá Erdély kultúrájához

// HIRDETÉS

Romániában évtizedekig elferdítve tanították a történelmet – írja Cristian Sandache.

Cristian Sandache neve nem ismeretlen a közösségi médiában aktív erdélyi magyar felhasználók előtt: a Galacon élő történész, publicista, egykori szociáldemokrata képviselő gyakran közöl a magyar–román megbékélésről, Erdély sokszínű múltjáról és jelenéről, legutóbb pedig azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy könyvet írt a székelység történetéről, amit be is mutattak Kovásznán.

A Știrile Transilvaniei (Erdély Hírei) portálon megjelent vezércikkében Sandache a történelem(tanítás) és propaganda kapcsolatát veszi górcső alá, kiemelve, hogy Erdély történetét a romániai tankönyvekben évtizedekig, generációk hosszú során át elferdítve tanították, és ez rendkívül káros hatással volt a román–magyar viszonyra. Az erdélyi történelmet ugyanis szinte kizárólag úgy mutatták be, mint románok és magyarok közti véres összecsapások sorozatát. Nem lehet tagadni, hogy voltak feszültségek a két etnikum kapcsolatában (amelyek néha egészen „radikális formát öltöttek”), de a régió társadalmi-kulturális élete túl gazdag ahhoz, hogy ennyire leegyszerűsítsük.

Erdély Romániához való csatolása (azaz 1920) után is megőrizte gazdag, soknemzetiségű és sokvallású örökségét, amely világosan megkülönböztette az Ókirályságtól, annak ellenére, hogy az erdélyi lakosság többsége román nemzetiségű volt. A magyarok és a németek (de a többi etnikum is) egy sajátos szociális-spirituális arculat kialakításának részesei voltak – főként a városi kultúra tekintetében –, és ezt az aspektust nem ártana jobban megismerniük az utánunk következő nemzedékeknek sem – mondja Sandache.

„Románként nem leszel kevésbé patrióta, ha elismered, hogy (például) az erdélyi magyarok igazi regionális brandet jelentettek, elég, ha arra a tényre gondolunk, hogy Erdély fejedelmei magyar származásúak voltak, a tartomány felépítési módja pedig (intézményi-szervezési szempontból) nagyrészt a régi magyar királyság intézményi formáit vette át.

A magyarok számára Erdély nemcsak azért fontos, mert hosszú ideig uralták politikai értelemben, hanem főként azért, mert a magyar nyelv és kultúra rengeteget köszönhet neki. Magyar tudományos és kulturális személyiségek sokasága származik Erdélyből, a magyar nemzeti öntudat számára pedig (különösen nehéz történelmi időkben) Erdély valóságos regeneráló otthonnak számított. Anélkül, hogy lemondanánk – mi, románok – a saját nemzeti-kulturális értékeinkről, a tisztelet és (főként) annak elismerése, hogy a magyar elem kivételes mértékben járult hozzá az erdélyi civilizációhoz (és áttételesen, a Romániáéhoz is később), a normalitás gesztusát jelenti”

– írja a szerző, és hozzáteszi: elsősorban a többségi románokra hárul a feladat, hogy aktívabban részt vegyenek az interetnikus kapcsolatok valóban normalizálódjanak, függetlenül a bármely oldalról érkező provokációktól.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mi köze az óriásfarkas „feltámasztásának” a virágvasárnaphoz?

Szántai János

A virágvasárnap bizonyos értelemben a nagyvárosi ember találkozása az istenséggel. Az óriásfarkasok genetikai újrateremtése pedig bizonyos értelemben istenséggé válás.

Kik ma az erősebb kutyák, avagy ki ért ma a politikához?

Varga László Edgár

A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Megtisztelő-e, hogy Crin Antonescu Székelyföldre látogatott, és ha igen, akkor miért nem?
Főtér

Megtisztelő-e, hogy Crin Antonescu Székelyföldre látogatott, és ha igen, akkor miért nem?

Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?

Meglepetés a szenátusban: átment a nyugdíjrendszer ügyében benyújtott indítvány
Krónika

Meglepetés a szenátusban: átment a nyugdíjrendszer ügyében benyújtott indítvány

A szenátus hétfőn 61 támogató és 59 elutasító szavazattal elfogadta a nyugdíjrendszer ügyében benyújtott egyszerű indítványt, amelyet a múlt héten nyújtottak be.

Az álkisebbségi ex-államelnök egész jól fest, amint sepri az utcát…
Főtér

Az álkisebbségi ex-államelnök egész jól fest, amint sepri az utcát…

… Romániában kezd divatba jönni a tereptárgymászás, mint politikai protestművészet… és megérkeztünk a kampányfinisbe, ahol a politikusok már tényleg nem riadnak vissza semmitől.

Román állampolgárok voltak a három halálesetet követelő magyarországi baleset áldozatai – videóval
Székelyhon

Román állampolgárok voltak a három halálesetet követelő magyarországi baleset áldozatai – videóval

Négyen utaztak az autóban az M1-es sztrádán vasárnap, hárman a helyszínen életüket veszítették, egyiküket pedig mentőhelikopterrel vitték kórházba a balesetet követően.

Fordulat a szülészetről eltűnt csecsemő ügyében: eladhatta 5000 lejért egyik újszülöttjét a kismama
Krónika

Fordulat a szülészetről eltűnt csecsemő ügyében: eladhatta 5000 lejért egyik újszülöttjét a kismama

Váratlan fordulatot hozott a bákói szülészetről eltűnt csecsemő ügye: igazságügyi források által kiszivárogtatott információk szerint a 19 éves fiatal nő még januárban megegyezett az ikrek anyjával, hogy 5000 lejért megveszi az egyik fiút.

Eltűnt csecsemő: ötezer lejért adhatta el az anya újszülött gyerekét a 19 éves nőnek
Székelyhon

Eltűnt csecsemő: ötezer lejért adhatta el az anya újszülött gyerekét a 19 éves nőnek

A bákói rendőrség őrizetbe vett egy 19 éves nőt, aki a múlt hétvégén elvitt egy újszülött csecsemőt a megyei kórházból. Az elsődleges nyomozási adatok szerint a nő azt állította, hogy megállapodott a baba anyjával arról, hogy a babát rá bízzák.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mi köze az óriásfarkas „feltámasztásának” a virágvasárnaphoz?

Szántai János

A virágvasárnap bizonyos értelemben a nagyvárosi ember találkozása az istenséggel. Az óriásfarkasok genetikai újrateremtése pedig bizonyos értelemben istenséggé válás.

Kik ma az erősebb kutyák, avagy ki ért ma a politikához?

Varga László Edgár

A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS