Romániában évtizedekig elferdítve tanították a történelmet – írja Cristian Sandache.
Cristian Sandache neve nem ismeretlen a közösségi médiában aktív erdélyi magyar felhasználók előtt: a Galacon élő történész, publicista, egykori szociáldemokrata képviselő gyakran közöl a magyar–román megbékélésről, Erdély sokszínű múltjáról és jelenéről, legutóbb pedig azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy könyvet írt a székelység történetéről, amit be is mutattak Kovásznán.
A Știrile Transilvaniei (Erdély Hírei) portálon megjelent vezércikkében Sandache a történelem(tanítás) és propaganda kapcsolatát veszi górcső alá, kiemelve, hogy Erdély történetét a romániai tankönyvekben évtizedekig, generációk hosszú során át elferdítve tanították, és ez rendkívül káros hatással volt a román–magyar viszonyra. Az erdélyi történelmet ugyanis szinte kizárólag úgy mutatták be, mint románok és magyarok közti véres összecsapások sorozatát. Nem lehet tagadni, hogy voltak feszültségek a két etnikum kapcsolatában (amelyek néha egészen „radikális formát öltöttek”), de a régió társadalmi-kulturális élete túl gazdag ahhoz, hogy ennyire leegyszerűsítsük.
Erdély Romániához való csatolása (azaz 1920) után is megőrizte gazdag, soknemzetiségű és sokvallású örökségét, amely világosan megkülönböztette az Ókirályságtól, annak ellenére, hogy az erdélyi lakosság többsége román nemzetiségű volt. A magyarok és a németek (de a többi etnikum is) egy sajátos szociális-spirituális arculat kialakításának részesei voltak – főként a városi kultúra tekintetében –, és ezt az aspektust nem ártana jobban megismerniük az utánunk következő nemzedékeknek sem – mondja Sandache.
A magyarok számára Erdély nemcsak azért fontos, mert hosszú ideig uralták politikai értelemben, hanem főként azért, mert a magyar nyelv és kultúra rengeteget köszönhet neki. Magyar tudományos és kulturális személyiségek sokasága származik Erdélyből, a magyar nemzeti öntudat számára pedig (különösen nehéz történelmi időkben) Erdély valóságos regeneráló otthonnak számított. Anélkül, hogy lemondanánk – mi, románok – a saját nemzeti-kulturális értékeinkről, a tisztelet és (főként) annak elismerése, hogy a magyar elem kivételes mértékben járult hozzá az erdélyi civilizációhoz (és áttételesen, a Romániáéhoz is később), a normalitás gesztusát jelenti”
– írja a szerző, és hozzáteszi: elsősorban a többségi románokra hárul a feladat, hogy aktívabban részt vegyenek az interetnikus kapcsolatok valóban normalizálódjanak, függetlenül a bármely oldalról érkező provokációktól.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Főleg, ha nyolc évig te voltál a tudomány legfőbb mioritikus katedrálisának pátriárkája, vagyis a Román Akadémia elnöke. És nackó. És besúgógyanús.
Egy 46 éves nő holttestére bukkantak péntek este a csíkszeredai Tudor Vladimirescu lakónegyedben található lakásán.
Hamisak azok az információk, amelyek szerint a polgároknak díjat kell fizetniük, vagy büntetőjogi szankciókkal kell számolniuk azért, mert saját kútjaik vizét használják – közölte a Román Vízügyi Hatóság (ANAR).
A Bucsecs-hegységben kialakult felhőszakadás miatt villámárvíz öntötte el Bușteni üdülővárost vasárnap délután, megbénítva az egész települést. A víz autókat és embereket sodort el, de elárasztotta az 1-es országutat is.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?