Összecsapnak a titkosszolgálatok Ukrajnában: egy újabb Koszovó Románia szomszédságában?

Hivatásos provokátorok könnyen kihasználhatják a nyugat-ukrajnai kisebbségek elégedetlenségeit, főleg akkor, ha Kijev továbbra is folytatja a magyarul, románul és oroszul beszélők jogainak korlátozását.

Növekszik az ukrajnai kisebbségekre gyakorolt nyomás, részben a jogaikat hátrányosan érintő törvénymódosítások, másrészt

az ország területén zajló ideológiai, politikai és információs háború miatt.

Ukrajna Biztonsági Szolgálata azt állítja, hogy leleplezte az „orosz titkosszolgálatok” tervét, melynek alapján a románokhoz és a magyarokhoz tartozó középületeket gyújtanának fel Csarnóca (Cernăuţi, Csernyivci) és Kárpátalja régiókban.

A Nyugat felé törekvő Ukrajnát nemcsak az Oroszországgal dúló nyílt konfliktus húzza vissza, hanem Moszkva láthatatlan emberei is, akik többé-kevésbé stratégiai helyekre furakodnak be, hogy megakadályozzák a jó eredményeket és főleg azért, hogy minél nagyobb megosztottságot hozzanak létre. Kijev spontán módon segíti ezt a széthúzást, amikor a kisebbségekről van szó, hiszen az orosz nyelv háttérbe szorításában tapasztalható általános lelkesedés mellett, ezzel együtt, a román és magyar etnikumú ukránok által beszélt többi nyelv is hátrányt szenved.

A többség és kisebbség közötti kapcsolatok megromlása közepette Oroszország olyan rést talált, melyet az ügynökök segítségével tovább szélesíthet. Olekszandr Bankov, Ukrajna bukaresti nagykövete azt mondta, hogy Ukrajna Biztonsági Szolgálatának (Szluzsba Bezpeki Ukrajni – SZBU) az „Orosz Föderáció különleges szolgálatai által kitervelt, koordinált és megszervezett” több mint tíz merényletet sikerült megelőznie.

A román tannyelvű iskolák felgyújtásának kísérletét valóban sikerült meghiúsítani, de a magyar központ ellenit nem tudták megelőzni.

A helyi sajtó szerint február végén immár másodszor gyújtották fel a Kárpátaljai Kulturális Szövetség ungvári épületét, miután három héttel azelőtt Molotov-koktélt dobtak az ingatlanra. A második tűzvész során a berendezés egy része elpusztult. Erről az esetről Viktor Kononenko, az SZBU aligazgatója azt nyilatkozta, hogy „az orosz titkosszolgálatok által irányított külföldi állampolgárok tervelték ki”. Állítólag egy EU-tagállam egyik szélsőséges pártjának két tagjáról van szó. Kononenko szerint az akciót már tavaly eltervezték, de a megkeresett ukrán állampolgárok visszaléptek, és az orosz ügynökök ezért nyúltak a „tartalék tervhez”, miszerint az Európai Unióból hozzanak merénylőket.

Ezzel szemben a Csarnóca régióbeli román iskolák (a Herca járásban lévő pilipăuţi-iról – Velikoszillja – és a Noua Suliţă/Novoszelicja járásban lévő Ostriţa – Osztricja – településeken levőkről van szó) felgyújtásához az orosz szolgálatok az SZBU által ismert összekötőjükhöz folyamodtak, a gyújtogatásra kijelölt személyek pedig állítólag már meg is kapták a Moszkvából „átutalt pénzt”.

Az SZBU második embere úgy beszélt „orosz titkosszolgálatokról”, mintha nem akarta, vagy nem tudta volna igazán meghatározni a jelentős románul és magyarul beszélő kisebbségekkel rendelkező térségek destabilizálására irányuló kísérletek forrását. Másrészt Bukarest és Magyarország elég visszafogottan reagáltak. A román külügyminiszter bejelentette, „megteszi a szükséges lépéseket”, hogy minél több információt szerezzen a történtekről és „aggodalommal vette tudomásul” az SZBU-s vezető szavait. Úgy tűnt, hogy

a román hivatalosságokat nem nagyon hatották meg a titkosszolgálatok világában szokatlan módon éppen az SZBU helyettes vezetője által közzétett hírek.

Azért Ukrajnába küldték a határon túli románokért felelős Natalia Intotero minisztert, de a román tisztségviselőnő legfontosabb ottani találkozója Kárpátalja kormányzó-helyettesével volt. E látogatás szintje vagy azt sugallja, hogy a román fél nem tulajdonít túl nagy jelentőséget az incidensnek, vagy azt, hogy nem tartja hitelesnek az Ukrán Biztonsági Szolgálat csúcsa által bemutatott információkat.

A kijevi Alkotmánybíróság éppen az incidensek után nyilvánította alkotmányellenesnek az ukrajnai állami nyelvpolitika elveire vonatkozó törvényt, mely eddig a 10 százaléknál nagyobb kisebbségi lakosságarányú térségekben lehetővé tette a regionális nyelvek használatát. E törvény értelmében a románnak, a magyarhoz és az oroszhoz hasonlóan, regionális nyelvi státusza volt, tehát biztosította a jogot az anyanyelvi oktatáshoz és az anyanyelv közigazgatási használatához. Az észak-bukovinai románok úgy gondolják, hogy a Bíróság e döntése után az összes ukrajnai kisebbség elveszti a jogalapot, amely biztosítaná anyanyelvük használatát az általuk kompakt módon lakott területeken. Ukrajna bukaresti nagykövetsége azt állítja, hogy a kijevi alkotmánybírák döntése nem érinti hátrányosan a kisebbségek jogait, de magyarázatai nem meggyőzőek.

Az ukrajnai románok és magyarok attól félnek, hogy a kisebbségekre vonatkozó törvények még inkább ellenük fordulnak,

főleg, hogy a tavaly elfogadott oktatási törvény a gimnáziumi szinttől felfele fokozatosan felszámolná az anyanyelven zajló oktatást. A törvény alkalmazását egyelőre elhalasztották, de az ukrán eliteknek az ország kulturális értelmisége által 2014-ig jelentős mértékben használt orosz nyelv kiiktatására irányuló heves igyekezete váratlan döntéseket hozhat.

A hivatásos provokátorok könnyen kihasználhatják a nyugat-ukrajnai kisebbségek elégedetlenségeit, főleg, ha Kijev továbbra is folytatja a magyarul, románul és oroszul beszélők jogainak korlátozását. Úgy tűnik, hogy a keleten, Donbaszban nyitott frontvonallal szembesülő Ukrajna nem tulajdonít túl nagy jelentőséget a nacionalista nyugati területeinek. De ha tényleg igazak az „orosz titkosszolgálatoknak” az SZBU helyettes vezetője által említett kísérletei, akkor egy új Koszovó van Románia határai közelében.

Az alcímeket a szerkesztőség adta.