Marius Ghilezannak, a România Liberă markánsan konzervatív nézeteiről ismert publicistájának levele érkezett.
Köszönőlevelet küldött Orbán Viktor, Magyarország ötödik mandátumát töltő miniszterelnöke a bukaresti, jobbközép irányultságú România Liberă napilap egyik vezető publicistájának, Marius Ghilezannak. Az újságíró – mint megjegyzi – eredetileg nem akarta közzétenni a levelet, de barátai unszolására mégis megtette: cikkében olvasható a magyar nyelvű miniszterelnöki üdvözlet fakszimile változata is.
Orbán a magyarországi választásokon elért, minden eddiginél nagyobb Fidesz-győzelem említésével kezdi a levelét, és többek közt ezt írja:
Ezután a miniszterelnök némi óvatos önkritikát is gyakorol, és hitet tesz Magyarország nyugati orientációja mellett:
A szabadság kapcsán Ghilezan arról ír, hogy mi a szabadságunkat 1989 decemberében a diktatúra sortüzében állva nyertük vissza, és megemlékezik arról, amikor Temesváron, az opera és a székesegyház között vonulva százezrekkel együtt skandálta a kommunista-ateista rendszer ellenében: „Van Isten!” Mint megjegyzi, kár volt a kiontott vérért, mert Romániának azóta sem igazán voltak patrióta vezetői.
Orbán Viktor így zárja neki címzett levelét:
Ghilezan felidézi, hogy gyermekkorát a bánsági, magyar többségű Igazfalván töltötte – édesapja ott volt orvos –, ahonnan azért küldték el Temesvárra ötéves korában, mert jobban beszélt magyarul, mint románul. Irma néni, a dajkája ugyanis mindig azt mondta: „Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz.”
Marius Ghilezan – akinek egyes cikkeit mi is szemléztük RoMánia rovatunkban – valóban azon kevesek közé tartozik a román médiában, akik következetesen kiálltak Orbán Viktor politikája mellett az elmúlt években, és szorgalmazták Magyarország és Románia közeledését, politikai szövetségét is. A magyarországi választások után ezt írta: „Mit tanultunk Orbán Viktor lehengerlő győzelméből? Semmit. Maradunk azok, amivé váltunk: engedelmes szolgák.” Korábban pedig felvetette egy magyar–román konföderáció ötletét, és állást foglalt az autonómia és a decentralizáció mellett, mondván, hogy „a magyar kérdés ürügy”, és a bukaresti, „déli” simlis politikusok azért nem akarnak helyi autonómiát, „hogy többet lophassanak”.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
További híreink: valóban hantavírusos az aradi férfi, de nem az Andes variánst kapta el, George Simion pedig kormányt akar alakítani, hogy kivezesse Romániát a válságból.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.